K&H Elemzői kommentár: A vártnál rosszabbul alakult az infláció

Éves szinten 4,3, júniushoz képest pedig 0.4 százalékkal emelkedtek az árak júliusban. Németh Dávid az adatokat értékelve azt mondta: “A tényadat meglepetést jelent, mert a piac és mi is arra számítottunk, hogy 4-4,1 százalékra lassult júliusban az éves áremelkedés üteme a júniusi 4,6 százalékról.” A vártnál rosszabb adat hátterében részben a háztartási energia drágulása. Emellett a korábbi kommunikáció arra utalt, hogy a gyógyszereknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, ezzel szemben havi szinten csak 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak. Az élelmiszerek éves szinten majdnem 6, havi összevetésben pedig – a vendéglátás nélkül – 0,4 százalékkal drágultak. Továbbá a szolgáltatások ára is számottevően emelkedett havi összevetésben.

“Pozitívumként azonban ki lehet emelni, hogy a relatív erős forint visszafogja a jellemzően importból származó iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási termékek árát. Szintén kedvező, hogy a hatósági, és a volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció 4 százalékra lassult a júniusi 4,4 százalékról”

– tette hozzá szakember.

A szakember azt mondta, hogy a friss inflációs adat miatt a Magyar Nemzeti Bank – ahogy eddig – a jövőben is óvatos marad és csak az infációs nyomás tartós csökkenése esetén dönt majd egy esetleges lazításról, azaz az alapkamat csökkentéséről. Erről Németh Dávid azt mondta: “Korábban arra számítottunk, hogy az idén sor kerülhet egy kamatcsökkentésre az év utolsó hónapjaiban, de ennek az esélye a mostani inflációs adat fényében jelentősen csökkent. Az esetleges kamatcsökkentés ráadásul nagyban függ a nemzetközi gazdasági környezettől, így például attól, hogy az Egyesült Államok vámpolitikájának milyen hatása lesz a globális, ezen keresztül a magyarországi árakra.”

Az elemző a friss inflációs előrejelzését ismertetve elmondta: “Szertefoszlani látszik az a remény, hogy hármassal kezdődő inflációs adatot láthassunk az év végéig. Decemberre 4,2 körüli mutatót várunk, az éves átlagos infláció pedig 4,7 százalék körül lehet. Az idei és jövő évi prognózist is nagyban befolyásolják az árrésstopok. Minél tovább maradnak érvényben, annál nagyobb kockázatot jelenthetnek az infláció alakulására.”