K&H elemzői kommentár: A potenciális szintet hozhatja Magyarország

Az idén 0,6 százalékos GDP-bővülést vár a Magyar Nemzeti Bank, jövőre már 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalékos bővülésre lehet számítani. Emellett ebben az évben az éves átlagos infláció 4,6 százalékos lehet, amely jövőre 3,8 százalékra lassulhat. Az árstabilitási szintet jelentő 3 százalékos inflációs cél pedig 2027-ben válik elérhetővé a legújabb jegybanki prognózis szerint.

Németh Dávid az MNB-előrejelzést kommentálva elmondta, jelentősebb változás nincs az új prognózisban, a korábbi, még júniusban publikált előrejelzéshez képest. A legnagyobb módosítás, hogy a jegybank az idén 0,6 százalékos GDP-növekedésre számít, míg a nyáron még 0,8 százalékos emelkedést tartott valószínűnek.

„A 0,6 százalékos idei gazdasági növekedésről szóló jegybanki várakozás összhangban van a mi előrejelzésünkkel. Ugyanakkor a 2026-ra optimistább képet fest a jegybanki stáb, hiszen a 2,8 százalékos növekedési prognózissal szemben a K&H 2,4 százalékos többletet vár – tette hozzá a szakember. A különbség adódhat egyebek mellett abból, hogy másként látjuk a külső gazdasági környezet alakulását. Emellett a beruházások felfutását is némiképp eltérően láthatjuk. Lényeges, hogy Magyarország potenciális növekedési üteme 2,5 százalékos körül van a jelenlegi gazdasági környezetben, vagyis ezen a szinten van lényegében a jegybanki, a piaci, valamint a K&H-s prognózis”

– tette hozzá.

Az inflációs pályáról szólva Németh Dávid azt mondta: „2025-re mi is 4,6 százalékos éves átlagos inflációra számítunk, viszont jövőre a jegybanknál pesszimistábbak vagyunk. Nem számítunk arra, hogy 2026-ban az éves átlagos mutató a 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos sávon belül lesz. Konkrétan az MNB 3,6 százalékos előrejelzésével szemben mi 4,2 százalékos tempót valószínűsítünk 2026-ban. Az inflációs pályát persze nagyban befolyásolja, hogy az árrésstopokat mikor vezetik ki a rendszerből. Továbbá mi úgy látjuk, hogy számos olyan költség terheli a vállalati szektort, amelyek miatt a jövő év elején várható átárazások jelentősek lehetnek. Az árrésstopok esetében fontos az is, hogy a kivezetésük inflációs kockázatot hordoz, hiszen lehetnek olyan kiskereskedők, amelyek akkor igyekeznek majd kompenzálni a korlátozásból fakadó veszteségeiket.”