K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő értéket a K&H biztos jövő felmérése szerint. A legfrissebb adatok szerint 2025 májusában a megkérdezettek átlagosan 22 százalékos éves inflációval számoltak, miközben a hivatalos adat ennek csak ötöde volt. A lakosság többsége a következő időszakban is jelentős áremelkedést vár.
A magyar lakosság 30-59 éves tagjai továbbra is jóval magasabb inflációt érzékelnek, mint amit a hivatalos számok mutatnak. A 2025 második negyedévére vonatkozó K&H biztos jövő felmérés eredményei alapján a válaszadók szerint az éves infláció mértéke 22 százalék körül lehetett májusban, holott a hivatalos adat mindössze 4,4 százalék volt. Ez a különbség a statisztikai adatok és a vélemények között gyakorlatilag megegyezik a tavalyi évben tapasztalttal.
A medián is kettessel kezdődik
A felmérés szerint a válaszadók legnagyobb része, mintegy harmada a 15-24 százalékos inflációs sávot jelölte meg, 14 százalékuk viszont az inflációt 40 százalék felettinek érzékeli. A mediánérték a 20-24 százalékos intervallumban alakult. Mindössze a megkérdezettek 3 százaléka beszélt 1-4 százalékos inflációról, annak ellenére, hogy ez a tartomány esik a legközelebb a hivatalos adathoz.
Az inflációérzet különbségei – kis mértékben ugyan -, de demográfiai bontásban is kirajzolódnak: a falvakban élők átlagosan 24, az alacsonyabb végzettségűek, valamint az alacsony és közepes jövedelműek szintén 23-24 százalékos inflációt éreznek. A városban élők, a diplomások vagy a magasabb jövedelműek valamivel alacsonyabb, de még mindig kimagasló 20 százalékos áremelkedési ütemet érzékelnek tavaly májushoz képest.
9 százalékra számítanak
A jövőbeli árvárakozások terén is tartós pesszimizmus látható: a válaszadók 68 százaléka számít további áremelkedésre, mindössze 11 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenni fognak az árak a következő egy évben. Az így kalkulált átlagos várt infláció 9 százalékos, amely szintén alig tér el a tavaly mért 8 százalékos átlagértéktől.
Korosztályok és jövedelmi csoportok szerint a várakozások enyhén szórnak: az 50–59 évesek és a kisebb településeken élők átlagosan 10 százalékos drágulásra számítanak, míg a fiatalabbak és a fővárosiak inkább alacsonyabb, 6-8 százalékos jövőbeni áremelkedést tartanak valószínűnek.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hivatalos statisztikák ellenére a lakosság továbbra is erőteljesen érzi a korábbi inflációs sokk hatását és az árak jövőbeni alakulását illetően is inkább borúlátó.
Kapcsolódó cikkeink
Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi…
Tovább olvasom >1600 viharkár-bejelentés érkezett szinte egy nap alatt
Rengeteg lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett kedd estig a K&H-hoz az előző…
Tovább olvasom >Krisán László: A stabilizáció az első lépés, de a versenyképességhez új válaszokra van szükség
A vállalkozások számára 2024 a stabilizáció időszaka volt – de…
Tovább olvasom >További cikkeink
Extrém nyár, rekordmeleg: így reagálnak a boltláncok a hőségre
Soha nem mértek még olyan magas hőmérsékletet Budapesten, mint az…
Tovább olvasom >Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi…
Tovább olvasom >Miért fogy el ilyen gyorsan a sajátmárkás tej? Az árrésstop ésszerűtlenségei a tejpiacon
Soha nem volt még ilyen bizonytalan a sajátmárkás tejtermékek helyzete…
Tovább olvasom >