K&H: a négyezer forintos zsebpénz viszont kevesebb mint három hamburgerre elég
A gyerekek inflációs kosarában szereplő termékek – köztük a kakaós csiga, a hamburger és a hátizsák – idén októberben összesen több mint 39 ezer forintba kerültek, ami éves szinten majdnem 11 százalékos drágulásnak felel meg. Ez azonban jelentős lassulásnak felel meg a korábbi 21 százalékos drágulással szemben – derül ki a K&H összeállításából. A pénzintézet szeretné felhívni a legfiatalabbak figyelmét arra, hogy érdemes minél előbb beleásni magukat a pénzügyekbe, hogy minél előbb tudatosak legyenek ezen a területen is. Ebben pedig segítséget nyújt nekik a K&H Vigyázz, kész, pénz! diákoknak meghirdetett idei vetélkedősorozatához készült játékos oktató anyag is.
Lejtőre került az infláció az elmúlt hónapokban a korábbi csúcsértékekről. Idén tavasszal még bőven 20 százalék felett volt az éves drágulás üteme, októberre pedig 9,9 százalékra lassult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyon sok termék ára már nem emelkedik olyan ütemben, mint korábban. A diákok körében is népszerű termékek árán is látszódik már az infláció lassulása – derül ki a K&H összeállításából, amely a “gyerekinfláció” alakulását vizsgálta.
Mennyibe kerülnek most? mennyit kellett adni értük korábban?
A K&H által korábbi években összeállított gyerekinflációs kosárban szereplő termékekért – a kakaós csigáért, a gyümölcsjoghurtért, a hamburgerért, a literes narancsléért, a hátizsákért és szemüvegkeretért – idén októberben 39 260 forintot kellett adni, szemben az egy évvel korábbi 35 421 forinttal, valamint a 2021 októberére jellemző 29 161 forinttal. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyerekinflációs “kosárban” szereplő termékek ára egy év alatt kevesebb mint 11 százalékkal nőtt. Bár ez meghaladja a fő inflációs mutató szerinti 9,9 százalékos értéket, lassulást jelent a korábbihoz képest. 2022 októberében ugyanis 21 százalékkal kellett többet fizetni a szóban forgó termékekért, mint 2021 azonos hónapjában. A kakaós csiga idén októberben a KSH által mért országos átlagárak alapján 252 forintba, a gyümölcsjoghurt pedig 207 forintba került. Ez 3, illetve 5 százalékos éves drágulásnak felel meg, A literes narancslé 19 százalékkal 751 forintra, a hamburger pedig 27 százalékkal 10 forint híján 1600 forintra drágult. A hátizsák és a szemüvegkeret ára visszafogottabban nőtt, előbbié 12 százalékkal 11 410 forintra, utóbbié pedig 9 százalékkal 25 ezer forintra.
A gyerekek számára úgy is “lefordítható” az inflációs hatás, hogy miközben tavaly októberben egy 4 ezer forintos zsebpénz – kerekítve – elég volt 16 kakaós csigára, az idén viszont már csak 15 jönne ki belőle. A hamburgerekre vetítve pedig az áremelkedés úgy néz ki, hogy 2022 októberében 4 ezer forintból legalább hármat lehetett megvenni, ebben az évben azonban már csak kettőt.
Bonyolult, de tanulható
Fontos látni, hogy az infláció lassuló pályán van, így várhatóan a gyerekek “kosarában” szereplő termékeknél is tovább csökkenhet az áremelkedés üteme.
Az infláció a gyerekek számára elsőre bonyolultnak tűnhet, de a kakaós csigás vagy hamburgeres példával jól szemléltethető, miről is van szó. A gyerekeknek is érdemes tisztában lenniük, mit jelent a drágulás, mert így tudják majd a jövőben tudatosan kezelni a pénzügyeiket. Ebben nagy segítséget nyújt nekik a K&H Vigyázz, kész, pénz! diákoknak meghirdetett idei vetélkedősorozatához készített oktatási anyag is. A játék első – online – fordulója már javában zajlik, a feladatsorokat 2024. január 26-ig lehet benyújtani. A vetélkedő népszerűségét jelzi, hogy 2010 óta összesen közel 80 ezer diák vett részt rajta.
Kapcsolódó cikkeink
Derűre ború?
A legnagyobb hazai cégek gazdasági kilátásait és várakozásait vizsgáló K&H…
Tovább olvasom >Egy év alatt másfélszeresére nőtt az okoseszközös vásárlások száma
Folytatódik a digitális fizetések előretörése a K&H saját adatai szerint. Az…
Tovább olvasom >K&H: kopogtat a vakáció, irány a nagyvilág!
A nyári külföldi utazások sok középiskolás számára az első igazi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Kik nyertek és kik buktak 2024-ben? – Látványos eredménykülönbségek az élelmiszer-kiskereskedelemben
A 2024-es üzleti év mérlege az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban látványosan kettévált:…
Tovább olvasom >Felfutóban a hazai ginpiac – A SPAR szerint a vásárlók egyre tudatosabbak, és nyitottak a magyar márkákra
A gin értékesítése az elmúlt években látványosan erősödött a magyar…
Tovább olvasom >