K&H: a magyar vállalatok késéssel, de követik a globális AI-alkalmazási trendeket
A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható.
– Magyarországon a kezdeti lelkesedés után mára az AI-t alkalmazó cégek aránya 30%-ra esett vissza – hívta fel a figyelmet Németh Balázs, aki szerint a kezdeti lelkesedésben törést az okozott, hogy a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél, sokszor saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség. – Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17%-ra ugrott – hangsúlyozta Németh Balázs.
Generatív AI-ra Magyarországon legtöbbet a kereskedelmi és szolgáltató cégek költenek, kicsit lemaradva követi őket az ipar. Itthon elsősorban a nagy (több mint 4 milliárd forint árbevételű) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is. A hazai adatok nem szólnak az ún. analitikai AI alkalmazásáról, amelyet kifejezetten egy szervezet munkafolyamataira szabnak, és amely strukturált és strukturálatlan adatbázisokat rendez össze, ezzel lehetővé téve mélyebb elemzések és minden korábbinál pontosabb előrejelzések készítését.
Az AI alkalmazását azért is fogadták fenntartásokkal – főleg a vállalatok pénzügyi vezetői –, mert nem volt világos, vajon anyagilag megéri-e a ráfordítást. Mára az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövekedésről számolnak be, vagyis elkezdenek megtérülni az IT-fejlesztésekbe ölt befektetések.
Egy-két év alatt megváltoztak az AI felhasználásának különféle területei is: a McKinsey felmérése szerint világszerte a cégek 34%-ban a marketingkommunikáció terén használják – elsősorban tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására. Magyarországon ez az arány még csak 15%. Globálisan a cégek 23%-a termék- és/vagy szolgáltatás fejlesztésekor is beveti az AI-t, erről viszont Magyarországon nincs adat.
Azt nem tudjuk, hogy a hazai cégek mitől tartanak a leginkább, de a McKinsey-kutatásból kiderül, hogy a világszerte a legnagyobb fejtörést az AI pontatlanságai jelentik, ugyancsak aggályos a szellemi jogvédelem kérdésköre, de jelentős kiberbiztonsági kockázatot is lát benne sok cégvezető.
Németh Balázs szerint a legfontosabb tanulság az, hogy az AI-modellek egy adott üzleti megoldásnak csak kisebb részét teszik ki. Ennél fontosabb új üzleti modellek kialakítása és bevezetése, ugyanis az AI valódi értékteremtőként akkor tud működni, ha a változás áthatja az egész szervezetet. A K&H innovációs vezetője szerint az igazán sikeres cégvezetők arra összpontosítanak, hogy a vállalat egészének működését gondolják újra. //
Kapcsolódó cikkeink
Olcsóbb lett a gyümölcsjoghurt, de elszállt a narancslé ára
Egy év alatt 7 százalékkal drágultak a gyermekek által gyakran…
Tovább olvasom >A növényi alapú jövőért felhagy a hústermékgyártással a Gruppo Tonazzo
Az olasz Gruppo Tonazzo bejelentette, hogy az év végéig felhagy…
Tovább olvasom >Az ökológiai gazdálkodás az agrár-fenntarthatóság kulcsa és vezető modellje
Budapesten találkoztak az ökológiai gazdálkodás nemzetközi és hazai szakemberei a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >