K&H: a magyar vállalatok késéssel, de követik a globális AI-alkalmazási trendeket
A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható.
– Magyarországon a kezdeti lelkesedés után mára az AI-t alkalmazó cégek aránya 30%-ra esett vissza – hívta fel a figyelmet Németh Balázs, aki szerint a kezdeti lelkesedésben törést az okozott, hogy a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél, sokszor saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség. – Ezért is kedvező, hogy Magyarországon a saját fejlesztések aránya egyetlen esztendő alatt 4-ről 17%-ra ugrott – hangsúlyozta Németh Balázs.
Generatív AI-ra Magyarországon legtöbbet a kereskedelmi és szolgáltató cégek költenek, kicsit lemaradva követi őket az ipar. Itthon elsősorban a nagy (több mint 4 milliárd forint árbevételű) cégek jeleskednek, de kezdenek hozzájuk felzárkózni a közepes méretűek is. A hazai adatok nem szólnak az ún. analitikai AI alkalmazásáról, amelyet kifejezetten egy szervezet munkafolyamataira szabnak, és amely strukturált és strukturálatlan adatbázisokat rendez össze, ezzel lehetővé téve mélyebb elemzések és minden korábbinál pontosabb előrejelzések készítését.
Az AI alkalmazását azért is fogadták fenntartásokkal – főleg a vállalatok pénzügyi vezetői –, mert nem volt világos, vajon anyagilag megéri-e a ráfordítást. Mára az AI alkalmazásában élenjáró globális vállalatok jelentős költségmegtakarításról, illetve bevételnövekedésről számolnak be, vagyis elkezdenek megtérülni az IT-fejlesztésekbe ölt befektetések.
Egy-két év alatt megváltoztak az AI felhasználásának különféle területei is: a McKinsey felmérése szerint világszerte a cégek 34%-ban a marketingkommunikáció terén használják – elsősorban tartalomgyártásra, személyre szabott üzenetek eljuttatására és értékesítési leadek generálására. Magyarországon ez az arány még csak 15%. Globálisan a cégek 23%-a termék- és/vagy szolgáltatás fejlesztésekor is beveti az AI-t, erről viszont Magyarországon nincs adat.
Azt nem tudjuk, hogy a hazai cégek mitől tartanak a leginkább, de a McKinsey-kutatásból kiderül, hogy a világszerte a legnagyobb fejtörést az AI pontatlanságai jelentik, ugyancsak aggályos a szellemi jogvédelem kérdésköre, de jelentős kiberbiztonsági kockázatot is lát benne sok cégvezető.
Németh Balázs szerint a legfontosabb tanulság az, hogy az AI-modellek egy adott üzleti megoldásnak csak kisebb részét teszik ki. Ennél fontosabb új üzleti modellek kialakítása és bevezetése, ugyanis az AI valódi értékteremtőként akkor tud működni, ha a változás áthatja az egész szervezetet. A K&H innovációs vezetője szerint az igazán sikeres cégvezetők arra összpontosítanak, hogy a vállalat egészének működését gondolják újra. //
Kapcsolódó cikkeink
Már 300 kiállító regisztrált a düsseldorfi EuroCIS 2025 vásárral
2025. február 18-20. között az európai kiskereskedelmi technológiai iparág ismét…
Tovább olvasom >Nagykereskedelmi trendek 2024 után: Tech, AI, fenntarthatóság…
A nagykereskedelmi iparág jelentős átalakuláson megy keresztül, amelyet a változó fogyasztói…
Tovább olvasom >Alkalmazkodás és megújulás
Az elmúlt időszak kihívásai arra kényszerítették a hazai nagykereskedelmi szektort,…
Tovább olvasom >További cikkeink
FAO: Itt az idő, hogy valósággá tegyük az egészséges, tápláló és megfizethető étrendhez való jogot
Az idei élelmezési világnap témája „Az élelemhez való jog a jobb életért…
Tovább olvasom >Stabilizálódott a termőterület nagysága a hazai dohányágazatban
Az ágazat szereplői bizakodással vetették bele magukat az idei munkába…
Tovább olvasom >Beindulnak az online előfizetéses hűségprogramok Magyarországon
Az előfizetéses hűségprogramok előnyei közül a legvonzóbb a vásárlás teljes…
Tovább olvasom >