K&H: a középkorúak 57 évesen mennének nyugdíjba, de 69 éves korukra számíthatnak rá – visszaesett a megtakarítások összege

A kedvezőbb infláció és a növekvő háztartási jövedelmek ellenére a magas megélhetési költségek és a bizonytalan gazdasági környezet továbbra is erősen befolyásolják a lakosság pénzügyeit. A K&H biztos jövő felmérés szerint a középkorúak átlagos megtakarítása 2025 második negyedévében 1,8 millió forint volt, ami visszaesést jelent a tavalyi 2,3 millió forinthoz képest, és a 2022-es szintet idézi. A rendszeres megtakarítók aránya 61 százalékra csökkent, vagyis ötből kettő középkorú ma már nem képes havonta félretenni. Akiknek sikerül, azok is inkább óvatosságból tesznek félre: a tartalékok 46 százaléka konkrét cél nélküli, biztonsági alapként szolgál.

Nyugdíjtervek: vágyak és realitások

A felmérés alapján a középkorúak szívesen visszavonulnának már 57 éves korukban, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a valóságban 69 éves korukig kell dolgozniuk. A többség, 62 százalék elsődlegesen az állami nyugdíjból tervez megélni, ugyanakkor 72 százalék elismeri, hogy az önmagában nem lesz elegendő a megfelelő életszínvonalhoz.

A válaszadók 77 százaléka úgy látja, hogy a megélhetés biztosítása érdekében nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni. Ezt erősíti az a tény is, hogy a létminimumhoz szükséges havi összeg hat év alatt megduplázódott, és a megkérdezettek szerint jelenleg legalább 208 ezer forint szükséges ehhez.

Az öngondoskodás nélkülözhetetlen

Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője szerint a mostani eredmények figyelmeztetőek: „A középkorúak jelentős része pontosan érzékeli, hogy az állami nyugdíj önmagában kevés lesz, ennek ellenére sokan még mindig halogatják a tudatos nyugdíjtervezést. A rendszeres megtakarítás, különösen a nyugdíjbiztosítás időben elkezdve valódi biztonságot adhat, és segíthet abban, hogy a nyugdíjas évek a pihenésről szóljanak, ne a kényszermunkáról.” A nyugdíjbiztosítás egyik legfontosabb előnye a hosszú távú hozam mellett, hogy a befizetések után 20 százalékos, évente legfeljebb 130 ezer forintos adójóváírás igényelhető. Ez a lehetőség különösen felértékelődik most, amikor a háztartások többségének nehézséget okoz a kiadások és bevételek egyensúlyban tartása.

Székely Pálma a K&H nyugdíjbiztosítási szerződéseinek népszerűségére utalva elmondta, hogy azok száma 2024. júniusa és 2025. júniusa között 12 százalékos növekedést mutatott, míg a piacon ennek a harmada, 4 százalékos emelkedés volt látható. Ugyanezen időszakban a nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele is a piaci átlagot meghaladó növekedést mutatott, 23 százalékot, vagyis 9 százalékkal meghaladva ezzel a piac átlagát.

A pénzintézet tartja a – saját maga által diktált – iramot, hiszen az elmúlt 5 évben az átlagos éves növekedés 7 százalék volt, a K&H esetében ez a mutató 17 százalék.