K&H: a cégeknek fontos a fenntarthatóság, de keveset tesznek érte
Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte – mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

A nagyobb árbevételt elérő cégek hangsúlyosabban foglalkoznak a fenntarthatósággal
Suba Levente hozzátette, ezt a hozzáállást tükrözi a közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóságról készített kutatás, és az ezen alapuló, most először közölt K&H fenntarthatósági index, amely egy 100-as skálán 38 pontot ért el.
Bacher János, a felmérést készítő Impetus Research ügyvezető partnere elmondta, a kutatás április 20. és május 12. között zajlott telefonos megkérdezés alapján. A felmérésbe a nettó 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek közül 360-at vontak be.
A fenntarthatósági index alakulását vizsgálták az árbevétel, a régiós elhelyezkedés és ágazatok szerint is. A kutatás megállapítása szerint a nagyobb cégek – 4 milliárd forint feletti árbevétellel – hangsúlyosabban foglalkoznak a fenntarthatósággal, az ő indexük 48 lett, míg a 300 millió és 1 milliárd forint közti árbevétellel rendelkező cégeknél az index értéke 36 pont. Az ágazatok – ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság – szerint nincs ennyire jelentős eltérés, a régiós bontásból – Közép,- Nyugat,- és Kelet-Magyarország – pedig kiderült, hogy a fenntarthatósághoz való hozzáállás nem a regionális elhelyezkedésen múlik – ismertette a részleteket Suba Levente.
Közölte, a fenntarthatósági indexet 5 alindex: attitűd (67 pont), aktivitás (39 pont), stratégia (30 pont), mérés és audit (12 pont), valamint a CSR vállalati társadalmi felelősségvállalás (41 pont) átlagából képezték.
Az attitűd vizsgálatánál kiderült, hogy a megkérdezettek 76 százaléka hallott az EU karbon-kibocsátással összefüggő célkitűzésiről, 55 százalékuk pedig tudta, hogy a teljes karbonsemlegesség a cél 2050-re.
Ezzel szemben a cégeknek csupán a 6 százaléka méri a karbon-kibocsátást és 2 százalékának van a karbonsemlegesség elérésének kitűzött céldátuma, ezt tükrözi a mérés és audit alindex. Ez azt jelenti, hogy bár a cégvezetők látják, mi történik az unióban, illetve magyar kormányzati szinten, de ezt még nem fordították le a céges stratégiákra és az üzleti működésre – mondta Suba Levente.
Az aktivitás alindexnél a cégek 94 százaléka nyilatkozta, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot és 72 százalékuk foglalkozik az energiafelhasználás csökkentésével. A K&H fenntarthatósági programjának vezetője úgy vélte ezek mind olyan akciók, amelyek vagy kötelező szabályozás által előírtak, vagy költségmegtakarítást hoznak a cégeknek.
A stratégia kérdéskörében a válaszadóknak mindössze 11 százaléka jelezte, hogy van írott formában fenntarthatósági stratégiája, az eredmény nem meglepő, ugyanis ennek a stratégiának az elkészítése a szabályozás alapján nagyon kevés cégnek kötelező – jegyezte meg.
A CSR alindexnél a válaszadók 69 százaléka mondta, hogy fontos az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód és az etikus üzleti viselkedés – tette hozzá Suba Levente. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Túlturizmus Európában: vízágyús tüntetések Barcelonában, tiltások Budapesten
A rövid távú lakáskiadás, a turistahordák és az infrastruktúra túlterheltsége…
Tovább olvasom >Szennyeződés ellen, fenntarthatóság mellett
A tisztítószerek és takarítóeszközök piacán a fenntarthatóság, a technológiai fejlesztések…
Tovább olvasom >A megújuló energia és az ingatlanfejlesztés húzza a zöldhiteleket
A Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent 2024-es adatai szerint a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >