Kevesen ismerik Kínában a magyar mangalicát, a tokajit és a libamájat

A kínai nagykövet szerint a beruházások értéke Kínában és Magyarországon is nőtt, és az együttműködés egyre inkább eltolódik a hagyományos területekről, például a zöldgazdaság és a jogi szolgáltatások irányába. A kínai piac azonban még mindig nehéz terep a magyar vállalkozásoknak, mert a kínaiaknak más az ízlése, például „úgy isszák a bort, mint a rövidet”.

A hagyományos, munkaintenzív termékek helyett egyre nagyobb szerep jut technológiaintenzív termékeknek a kínai-magyar külkereskedelemben, tavaly a gépipari és informatikai cikkek a kereskedelem értékének mintegy 90 százalékát adták – mondta Kao Csien, Kína magyarországi nagykövete csütörtökön az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) budapesti rendezvényén.

A nagykövet elmondta, hogy a két ország közötti külkereskedelem az előző évben elérte a 8,72 milliárd dollárt, ami éves összehasonlításban 28 százalékos növekedést jelent. Az idei év első két hónapjában további 20,7 százalékkal nőtt a kereskedelem volumene – tette hozzá.

Kiemelte: a beruházások értéke mind Kínában, mind Magyarországon nőtt, és az együttműködés egyre inkább eltolódik a hagyományos területekről, például a zöldgazdaság és a jogi szolgáltatások irányába. Az előző évben magyar vállalatok is részt vettek az első kínai zöldipari és zöldtechnológiai kiállításon, hamarosan megnyílhat Budapesten egy kínai jogi vállalat első magyarországi irodája – fejtette ki a nagykövet.

Kérdésre válaszolva Csien elmondta: a magyar termékek, így a tokaji bor, a mangalica, a libamáj értékesítéséhez meg kell találni a megfelelő csatornákat. „Kínában csak a francia bort és a francia libamájat ismerik az emberek” – jelezte a nagykövet.

Kína azonban a magyar vállalkozók szerint nehéz terep. Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. tulajdonosa korábban azt mondta, a magyar vállalkozások közül „sokan félnek, nem mernek kimenni”. Elmondta például, hogy a szalámifélékben egészen más ízlésük van a kínaiaknak, inkább édesebb termékeket kedvelnek, így a magyar nem igazán ízlik nekik, vagyis szerinte alkalmazkodni kellene a kínai ízvilághoz a siker érdekében.

Varga Ferenc szerint a libamáj sem annyira kelendő, mivel Kínában a liba és kacsa más részei (láb, fej, szárny) népszerűek, és ezen nehéz változtatni. Varga Ferenc szerint a borra növekszik az igény, viszont a borfogyasztás kultúrája nem fejlődött ki, „úgy isszák a bort, mint a rövidet”, miközben rengeteg a hamisított bor, amelyet a kínai fogyasztók nem tudnak megkülönböztetni a minőségitől – írja az origo.