Magazin: Kevesebb műanyaggal akarunk élni

Vendégszerző:
Kovács Balázs
kommunikációs és marketingmenedzser
Ipsos

A Google Trends statisztikái szerint 2018 óta tartósan, korábban soha nem látott csúcson mérhető a „plastic pollution” szókapcsolatra való keresések száma. A Facebook-, Instagram- és Twitter-felhasználók megfigyelésével a Synthesio által végzett közösségimédia-vizsgálatok (social listening) alapján az online térben zajló véleményváltások elsősorban a műanyag zacskók és szívószálak használatára vonatkoznak, ehhez képest kevesebb említést kapnak a műanyag palackok, illetve a műanyag poharak. A hashtag használati toplistán a #plasticfree, a #breakfreefromplastic és a #beatplasticpollution kifejezések dominálnak.

Az onalytica nevű cég Tackling Plastic Pollution: Top 100 listája szerint a témában a The Guardian, a BBC és a Sky News a legaktívabb médiumok, míg az influenszerek sorában a szakértők mellett olyan nevek jelennek meg, mint Leonardo DiCaprio (7.), Mark Ruffalo (14.) vagy a celeb mélymerülő búvár Pierre-Yves Cousteau (19.). A műanyagszennyezés elleni küzdelemben aktív vállalatok és civil szervezetek listáján elvétve találhatók piaci szereplők, a legelőkelőbb helyen a Tesco (17.), majd jóval lemaradva a Co-op Food (48.) és a Sainsbury’s (50.) látható. Van tehát teendőjük a márkatulajdonosoknak.

A magyaroknak különösen fontos a hulladékkezelés

A hulladékkezelés kiemelt probléma a világ lakossága szerint. Az Ipsos Clean, Green and Affordable tanulmánya kimutatta, hogy a világ fogyasztóinak 37%-a a globális felmelegedést, 33%-a a légszennyezést, míg 32% az emberiség által felhalmozódott szeméttömeget nevezte meg a legfontosabb, környezetünkkel kapcsolatos problémakörnek. A magyarok a világátlagnál is nagyobb hangsúlyt helyeznek ez utóbbira, közel minden második honfitársunk jelölte meg kritikus kérdésként a hulladékkezelést (1. ábra).

Az Ipsos Plastic Free July 2022 kutatásába bevont közel 24 ezer válaszadó első helyen a sok csomagolásról (illetve a sok csomagolással készült termékekről) tervez lemondani (58%), de a szelektív szemétgyűjtés is a fő célok között szerepel (51%). A fogyasztói gondolkodás érezhető átalakulásában a COVID-járványnak is jelentős szerepe volt, a Tetrapak Index 2021 beszámolója szerint a vásárlók 42%-a tudatosan csökkentette a műanyagok használatát a világjárvány kitörése óta.

Ezzel párhuzamosan a világ 4 lakosából 3 (saját bevallása szerint) jobban szimpatizál azokkal a márkákkal, amelyek ténylegesen tesznek a környezetvédelem érdekében (Magyarországon hasonló az arány, 77%). Az egyik ilyen hangsúlyosan megfogalmazott fogyasztói elvárás a kevesebb műanyag használata lenne, amely igény 81%-os említésével a magyarok ismét elöl állnak mind Európában, mind világszinten (2. ábra).

A Tetrapak számára készült Ipsos-kutatás kitért a helyettesítő megoldások használatára is, amely szerint a lakosság elsősorban a papírcsomagolást gondolná megfelelő alternatívának (többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Olaszország lakossága preferálja ezt a megoldást, míg a németek és a franciák inkább az üveg használata mellett teszik le voksukat).

Nagyok az elvárások a gyártókkal szemben

A fogyasztói szándék ugyanakkor önmagában nem elégséges. Globális szinten a lakosság 80%-a támogatná a tervet, amely szerint a gyártókat kötelezni kellene arra, hogy segítsenek az általuk előállított csomagolás újrahasznosításában és ismételt felhasználásában. Arra már a kutatóvállalat 30 országos Earth Day 2022 tanulmánya mutat rá, hogy ha egy gyártó nem tesz eleget a fogyasztók környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásainak, azzal cserben hagyja vásárlóit és munkavállalóit egyaránt (68% egyetértés a 11% ellenvéleménnyel szemben) – ennek pedig érezhető következményei lehetnek hosszabb távon.

A Plastic Free July 2022 kutatás eredményei alapján a világ és egyben Magyarország lakosságának háromnegyede támogatja az egyszer használatos műanyagok (Single-­Use Plactics), így a sokat emlegetett szívószálak, poharak, tányérok és evőeszközök betiltását (3. ábra).

Csendben lehet tehát maradni, vagy látszatintézkedések és megtévesztő PR mögé bújni, ugyanakkor előbb vagy utóbb beárazza a fogyasztó a márkákat felelős működésük, társadalmi érzékenységük szempontjából is.

A 2021-es The Challenge of Plastic Packaging Waste tanulmány az alábbi pontokban foglalja össze az Ipsos javaslatait.

A márkáknak meg kell különböztetni önmagukat a fenntarthatósági vállalásaik segítségével; jelenleg nagyon kevés cég van, amelyik kiemelkedik a területen.

Egyszerűsített üzenet, nyelvezet szükséges: a fenntarthatóság kifejezést hazánkban sem pontosan értik a vásárlók, ez értelmezés szempontjából korlátozó tényező lehet.

Beszéljen a márka a fogyasztói előnyökről: nem elég, ha csupán a fogyasztók vásárlási döntéssel kapcsolatos pozitív érzéseire épít.

A vásárlókat túl kell lendíteni a hulladék és a csomagolás kérdésén, és meg kell ismertetni velük a fenntarthatóság tágabb dimenzióit.

Bár jelenleg jelentős say-do-gap (ígéretek és tettek közötti eltérés) tapasztalható, ez nem ok a lassú cselekvésre. Megfelelő üzenettel lehet aktivizálni vásárlókat. //