Kevesebb hitelkártyával többet vásárolunk

Csaknem kilenc százalékkal csökkent tavaly a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma, amely elsősorban a kedvezőtlen makrogazdasági környezettel, illetve a lakosság eladósodottságával magyarázható. A vásárlási forgalom ugyanakkor évek óta stabilan növekszik.

Tovább csökkent tavaly a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az év végén 1229 millió plasztik volt forgalomban, amely 8,9 százalékkal – csaknem 140 ezer darabbal – kevesebb az egy évvel korábbinál.

A 2006 óta ilyen alacsony szinten nem járt darabszám csökkenésével párhuzamosan mérséklődött a hitelkártyák piaci súlya is: tavaly már az összes kibocsátott bankkártya mindössze 14,6 százalékához tartozott hitelkeret, holott ez az arány a válság előtt még megközelítette a 20 százalékot.

Érdekes ugyanakkor, hogy a hitelkártyákkal produkált forgalom tavaly is növekedni tudott, a darabszám erős mérséklődése ellenére is. A jegybank statisztikái szerint ­2011-ben 318,78 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak ezekkel a kártyákkal, amely majdnem öt százalékos bővülést jelent a bázisévihez képest. A forga­lom növekedéséért ugyanakkor –hasonlóan a betéti kártyáknál tapasztalt tendenciához – egyértelműen a vásárlási tranzakciók a felelősek: ezek értéke több mint egytizedével, 240,3 milliárd forintra nőtt tavaly.

A hitelkártyákkal meglehetősen drága műveletnek számító készpénzfelvételek értéke viszont 8 milliárd forinttal 60 milliárdra csökkent, és fokozatosan mérséklődik a készpénzbefizetések értéke is.
A hitelkártyák számának csökkenése több tényezővel is magyarázható. A mérséklődésért leginkább a kedvezőtlen makrogazdasági környezet o­kolható, hiszen ha a reálkerese­tek stagnálnak vagy csökkennek, és mérséklődik a lakossági fogyasztás, a lakosságot súlyos eladósodottság sújtja. (Világgazdaság Online, Barát Mihály)