Kevesebb, de korszerűbb malom

Európa gabonatermő övezetéhez tartozik Magyarország. Az éves gabonatermés általában 13-16 millió tonna körül ingadozik. A termés egyre nagyobb részét rövidebb-hosszabb ideig tárolják, és alapanyagként exportálják. Az uniós csatlakozás nyertese a növénytermesztés. Az intervenciós rendszer jótékony hatása miatt kiszámíthatóbb lett a piac.Amint Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók, Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára elmondja: az ágazat nettó exportőr. A magyar gabonatermelés és -feldolgozás sajátosságaiból adódóan évről évre, a növénytermesztési eredményektől függően változik a cégek teljesítménye. Az elmúlt 12 hónapban a gabonapiacot a folyamatos árnövekedés és keresleti piac jellemezte. Világszerte alapanyag-árrobbanásról beszélhettünk, amely komoly hatással volt az élelmiszeriparra és a fogyasztói árak alakulására is. Az intervenciós felvásárlás elvesztette jelentőségét, és nagy valószínűséggel, legalábbis középtávon, a gabona ára jóval az intervenciós ár fölött fog mozogni.
Mind a malomipar, mind a takarmányipar koncentrálódása folytatódott. A működő malmok száma 68-ra csökkent (2005-ben még 93 volt). A malomipar névleges kapacitása csak kismértékben apadt, mivel új malom is épült, és több helyen korszerűsítették, felújították a berendezéseket. Míg 2005-ben az engedélyezett és nyilvántartott takarmány-előállító létesítmények száma 767 volt, addig 2007-ben 693. Idén augusztusban közülük 605 működött.

Még mindig magas a tésztaimport
A malomipar – a Gabonaszövetség felmérései és becslései alapján – 2006. évi felöntése 1,270 millió tonna búza volt (ez mintegy 900-960 ezer tonna liszt, dara stb). A 2005/2006. gazdasági évben a lisztexport 41 814 tonna (10,2 millió dollár) volt. Ezzel szemben lisztet nem importáltunk. A 2006/2007. gabonaévben az export 54 880 tonna (15,345 millió dollár) volt, és továbbra sem importált az ország lisztet.
Az idei aszály miatti gabonaár-emelkedés az állattenyésztők költségeit jelentősen növelte, s ezért csökkent az állatlétszám, ezzel együtt a gabonafelhasználás is.
A gabona- és malomipar fő termékének a liszt számít. A lisztfélék iránti igényt a sütőipar határozza meg. Amint a főtitkár elmondta, meghatározó termék a fehér kenyér készítéséhez használatos liszt.
A takarmányipar 2006-ban mintegy 4,456 millió tonna keveréktakarmányt értékesített. A KSH adatai szerint az állatok etetésére szolgáló készítmények (kivéve macska- és kutyaeledel) exportja 116 532 tonna volt, míg ugyanebből a termékkörből 61 558 tonnát hoztak az országba.
A tésztaipar 2006. évi gyártása 68-70 ezer tonna körül alakult. Becslések szerint az i­par­ág éves nettó árbevétele meghaladta a 21,6 milliárd forintot, és 2007 első félévében 13,5 milliárd forint körül alakult. Tavaly a KSH adatai szerint az összes tésztaexport (főzve, töltve, kuszkusz stb.) 7279 tonna volt. Ennél jóval több, 11 622 tonna tésztaféleség érkezett hazánkba külföldről. Idén az első félévben az összes tésztaexport 3261 tonna, míg az import 5774 tonna volt.
A tésztaipari termékeken belül a magyar ízlésvilághoz legjobban a tojásos készítmények illenek. Ezek mellett nagyságrendekkel eltörpül a durumbúzából készülő tészták iránti kereslet.

Stagnáló liszt
A magyar gabonaágazat minden valószínűség szerint még hosszú ideig a belső fogyasztásnál többet termel. Az uniós programokban szerepel az állattartó ágazatok és a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztése. Mindkét terv érinti a gabonaipart, hiszen sok múlik azon, hogy sikerül-e az állattartókat újra versenyképes helyzetbe hozni, ha igen, akkor az állattartók takarmányvásárlásai növekednek. A bioetanol gyártása ugyanakkor jelentős, áralakító konkurencia.
A gabonakereskedők (minden gabonafélét tartalmazó) exportja 2006-ban 5,194 millió tonna volt, az import pedig a KSH adatai szerint elérte a 117 320 tonnát. A 2006/2007. gazdasági évben a gabonakereskedelem alakulása: export 8,205 millió tonna, import 156 747 tonna.
A gabonaipar szereplői a humán célra szánt termékeik esetében nem számolnak jelentősebb fogyasztásváltozással. A lisztfelhasználás stagnál. Az egy főre jutó fogyasztást éves szinten 80-82 kilóra becsülik.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a liszt- és a rizsfogyasztás 1990 óta hullámzó mértékben csökken. A mélypontot 1998-ban érte el 84,1 kilóval, miközben 110,3 kilóval a legtöbb gabonafélét 1990-ben fogyasztotta a lakosság.