Kevesebb beruházásra, de további gazdasági növekedésre számít az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen csökkentette a beruházásokra vonatkozó előrejelzését: a márciusi prognózisban ez évre még 5,2 százalékos növekedéssel számoltak, a júniusi, aktuális előrejelzés már csupán 2,2 százalékos idei bővülést vetít előre, jövőre pedig az uniós források visszaesésével párhuzamosan a beruházások 2,1 százalékos csökkenésével számolnak a jegybankban – egyebek mellett ez is kiderül a jegybank csütörtökön nyilvánosságra hozott legfrissebb Inflációs jelentéséből. A fogyasztás és az export hatására jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság határozott növekedése.

A háztartások fogyasztása idén 3,2 százalékkal, jövőre 3 százalékkal emelkedik, az export idén 8 százalékkal, jövőre 7,9 százalékkal nő az aktuális előrejelzés szerint, ezek lesznek a növekedés motorjai.

A kamatdöntési kilátásokat is részben megalapozó inflációs jelentés a legutóbbi, márciusi jelentéshez képest 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra növelte a GDP-bővülésre vonatkozó várakozást, és stagnálásról 0,3 százalékra emelte az idei infláció várható mértékét. Az MNB 2016-ra a korábban vártnál 0,2 százalékponttal alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval, és a márciusihoz képest változatlanul 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója a jelentést újságíróknak bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: a monetáris tanács monetáris politikára vonatkozó üzenetei közül a legfontosabb, hogy a testület úgy ítélte meg, az inflációs cél eléréséhez további kismértékű monetáris lazítás lehet szükséges.

Virág Barnabás, az MNB igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi előrejelzéshez képest rövid távon enyhén gyorsult az infláció, de élénk maradt a gazdasági növekedés. A világpiaci olajárak rövid távon némileg magasabbak lettek, mint az korábban látni lehetett, ennek része volt az áremelkedés alakulásában.

Kedvezőnek ítélte, hogy az első negyedévben a vártnál valamivel jobban emelkedett a GDP, és folytatódott a belső kereslet élénkülése.

Utalt arra: az EU-tól érkező források felhasználása idén még magas szinten tarthatja az állami beruházásokat, jövőre viszont az élénkülő kereslet és alacsony hozamkörnyezet mellett a magánberuházások bővülnek erőteljesebben. A vállalati beruházások emelkedését a növekedési hitelprogram kiterjesztése mellett a javuló keresleti kilátások is segíthetik, míg a háztartások beruházási aktivitása a stabilabb hosszabb távú jövedelemvárakozások és az alacsony hozamkörnyezet következtében erősödhet.

Kifejtette: az állami beruházások az előző EU-s ciklusból még rendelkezésre álló források idei aktív lehívását követően jövőre mérséklődhetnek. A következő években a nemzetgazdasági beruházási ráta 20 százalék közelében maradhat. A csökkenő állami beruházások és az élénkülő magánberuházások miatt a hangsúly a vállalati és lakossági beruházások felé tolódhat el.

Virág Barnabás kiemelte: az MNB azzal számol, hogy növekedésben egyre markánsabb szerephez jut a belföldi kereslet erősödése. Ezzel párhuzamosan a hazai gazdaság fontosabb európai felvevőpiacain is élénkülés várható, ennek következtében az ország exportteljesítménye is javulhat, így kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés valósulhat meg.

A belső kereslet élénkülésében egyre meghatározóbb lehet a fogyasztói kereslet növekedése, melyet leginkább az alacsony infláció, a javuló munkaerő piaci környezet és a személyi jövedelemadó kulcs csökkentése következtében emelkedő reáljövedelmek támogathatnak.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a háztartások adósságállománya fokozatosan csökkent, és a banki elszámolás tovább mérsékli a lakossági hitelállományt. A háztartások adósságának leépítése így kevésbé fogja vissza a fogyasztás élénkülését.

Virág Barnabás szerint folytatódhat a foglalkoztatottság bővülése, amihez a közfoglalkoztatási programok mellett a versenyszféra is hozzájárul. A vállalatok munkaerő-kereslete a javuló konjunkturális folyamatok következtében tovább emelkedik. A munkanélküliségi ráta tovább csökken, kedvező esetben 6 százalék körüli szintre esik vissza 2016-ban – emelte ki.

Az Inflációs jelentés szerint a gazdaság külső finanszírozási képessége a következő években is számottevő maradhat, ami hozzájárul a nettó külső adósság folytatódó csökkenéséhez. Az államháztartás hiánya idén és jövőre is érdemben a GDP 3 százaléka alatt alakulhat, a jelentés szerint az uniós elszámolás szerinti államháztartási deficit idén a GDP 2,4 százaléka, jövőre 2,2 százaléka lehet. (MTI)