Kevés a sertés Magyarországon
Magyarország élősertés-kivitele 7 százalékkal csökkent 2016 első kilenc hónapjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. Legfőbb partnereink Románia, Ausztria, Szlovákia és Szerbia voltak. Ausztriába nyolc százalékkal és Szerbiába 71 százalékkal csökkent a kiszállítás. Javítja a helyzetet, hogy Románia húsz, Szlovákia pedig 36 százalékkal több sertést vásárolt Magyarországtól.
A KSH adatai szerint az élősertés-behozatal nyolc százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Hollandia voltak. A Szlovákiából vásárolt sertések mennyisége nyolc százalékkal csökkent, míg Németországból öt százalékkal, Hollandiából 46 százalékkal több élő sertést szállítottak Magyarországra, mint egy évvel korábban.
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége három százalékkal csökkent, míg értéke 1,5 százalékkal nőtt 2016. január–szeptemberben 2015 azonos időszakához képest. A magyarok a legtöbb sertéshúst Romániába, Kínába, Olaszországba és Japánba szállították. Romániába egy, Olaszországba 23, és Japánba 15 százalékkal mérséklődött a kivitel, ugyanakkor Kínába 62 százalékkal emelkedett az export. A sertéshúsimport mennyisége 16 százalékkal, értéke pedig 18 százalékkal nőtt. A sertéshús csaknem kétharmada Németországból, Lengyelországból, Ausztriából és Spanyolországból származott. Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált periódusban – olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmányában. (munkatársunktól)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország kezdeményezésére felszólítás érkezik Brüsszelnek: Ukrajna helyett a gazdák érdekét védjék!
Hazánk kezdeményezésére, az Ukrajnával határos uniós tagállamok agrárminiszterei közös nyilatkozatban…
Tovább olvasom >Súlyos betegség jelent meg, a szarvasmarha- és bivalyimport fokozott ellenőrzését rendelte el az országos főállatorvos
Az elmúlt hetekben Szardínia szigetén, majd az észak-olaszországi Lombardiában, valamint…
Tovább olvasom >A mezőgazdasági beruházások 42 százalékát épületekre és építményekre fordították 2024-ben
A KSH előzetes adatai szerint 669,4 milliárd forint volt a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar
Megszülettek az első támogatói döntések a komplex élelmiszeripari fejlesztések kapcsán,…
Tovább olvasom >Veszélyben az élelmiszerbiztonság? Magyarország nem támogatja a Mercosur-egyezményt
Komoly aggodalmakat fogalmazott meg Nagy István agrárminiszter az EU és…
Tovább olvasom >Hasít a bevásárlóturizmus
Magyarországon 2024-ben az élelmiszerek ára az uniós átlag 94,8%-át érte…
Tovább olvasom >