Kevés dió termett az idén
A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani az idén, a rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést – tájékoztatta a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) csütörtökön az MTI-t.
Voigt Erzsébet Viktória, az MKSZN tudományos tanácsadójának elmondása szerint – amit a közlemény idéz – a Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett hozzánk. Kártétele barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti az export dió minőségét, a héjas dióval szemben ugyanis minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A szakember megjegyezte, hogy Magyarország a dióexportban vezető helyen áll.
A rovar a dió burkában okoz kártételt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról – magyarázta a szakember.
Védekezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által engedélyezett vegyszerekkel lehet, de a hosszú rajzási idő miatt legalább ötszöri kezelésre van szükség, ami már nem teszi gazdaságossá a termesztést – tette hozzá.
A kártevő a Dunántúlon fordult elő az idén, Zala és Somogy megyében okozta a jelentősebb fertőzést. A dióburok fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, ezeken a területeken a termés jelentős csökkenése elsősorban a fagykárnak tudható be.
Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke, a gyümölcs főbizottság vezetője az MTI-nek elmondta: a becslések szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió az idén, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra kerül, míg a fennmaradó hányadot tört dióként – dióbélként – értékesítik belföldön. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A magyar diótermelés kihívásai és kilátásai
Az elmúlt években a magyar diótermelés számos kihívással szembesült, amelyek…
Tovább olvasom >2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: tovább töltődnek a talajok
A talajok felső fél méteres rétege csaknem országszerte sok nedvességet…
Tovább olvasom >További cikkeink
Kamatkedvezmény a zöldhitelre
Még kedvezőbb lesz a népszerű lakáscélú zöldhitel a K&H-nál. A legnépszerűbb…
Tovább olvasom >Friss felmérés: A visszautasítástól való félelem bénítja a vállalkozásokat
Egy friss felmérés szerint a vállalkozások 33 százaléka a visszautasítástól…
Tovább olvasom >Jelentősen nőtt az Alibaba negyedéves nyeresége
Az Alibaba Group Holding kínai e-kereskedelmi óriás adózott eredménye jelentősen…
Tovább olvasom >