Kettősség a magyar vállalati AI alkalmazások terén – a szigetszerű megoldások több kárt okozhatnak, mint hasznot

Beszerzés, értékesítés, ügyfélszolgálat – ezeken a területeken mind hasznát látják a kollégák az AI-nak, ugyanakkor a különböző mikroalkalmazások többnyire elszigetelten működnek, így gyakori az adatvesztés- és szivárgás, illetve az információhiányból fakadó rossz döntés, miközben az IT-csapatot a szívbaj kerülgeti. Már a magyar piacon is elérhető azonban olyan integrált platform-megoldás, amely egyesíti a teljes adatkontrollt és a végtelen automatizációs lehetőségeket – átláthatóan és biztonságosan.

A Stylers Group szakértői szerint kettős helyzet alakult a vállalati AI-megoldások területén hazánkban: miközben a kis- és középvállalkozások rohamléptekkel haladnak a különböző alkalmazások megvalósításában – gyakran figyelmen kívül hagyva a jogi vagy információbiztonsági szempontokat –, a nagyok megfontoltan indulnak el az úton, hogy a befektetéseik meghozzák a várt eredményt. A kép azonban elég vegyes, mert bár a nemzetközi kutatások szerint a cégek 92 százaléka tervez AI-ba fektetni a következő években, mindössze egy százalék mondhatja el magáról, hogy érett, teljesen integrált rendszert működtet.

„Jelenleg az látjuk, hogy a tudásvezérelt mesterséges intelligencia-megoldásokra van a legnagyobb igény a cégeknél, különösen az értékesítés és a marketing területén. A legnagyobb bővülést az AI agentek piacán látjuk, ezek a fejlesztések nem csak „gondolkodni”, de cselekedni is fognak a felhasználó helyett vagy mellett”

– mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

Képtelenség tartani a tempót – a „shadow-AI” a cégek új réme

Hiába fejlődik azonban rohamléptekben a technológia, a hatékony és profitoldalon is megmutatkozó AI-implementáció egyelőre gyerekcipőben jár a cégek többségénél: az elszigetelten működő, egymással nem kommunikáló alkalmazások egyre nagyobb fejfájást okoznak a cégvezetőknek, és még nagyobbat az IT-biztonsági szakembereknek. Egy-egy részleg gyakran saját, izolált megoldásokat kezd használni, amely rövid távon kényelmesnek tűnik és gyorsítja a munkát, azonban könnyen biztonsági résekhez és hatékonyságvesztéshez vezethet – ezt a jelenséget sokan „shadow AI”-ként emlegetik. „Ez pillanatnyilag versenyelőnynek tűnhet, hosszú távon azonban óriási adatvédelmi és működési kockázatot jelent” – figyelmeztet Gönczy Gábor. Az egyik legnagyobb veszély, hogy a vezetés és az IT gyakran nem is tud arról, hogy egyes részlegek milyen AI-alapú rendszereket használnak, így nem léteznek egységes szabályok a biztonságra, illetve az információk tárolására és az etikus felhasználásra.

Az egyéni felhasználókról pedig még nem is beszéltünk – az Egyesült Államokban a dolgozók közel fele (46%) használ valamilyen AI-eszközt, és miközben ez hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé számukra, félnek is attól, hogy a feladataikat később akár át is vehetik ezek az alkalmazások. A vállalatvezetőket más kérdések foglalkoztatják, hiszen amellett, hogy maximális megtérülést szeretnének látni az AI-fejlesztésekből, attól is tartanak, hogy mivel a piac nagyon gyorsan változik, a befektetett idő és erőforrások ellenére már az indulásnál elavult megoldásokat kapnak. Ráadásul, ha nem megfelelően minősített rendszereket használnak, az könnyen szenzitív adatok kikerüléséhez vezethet – ki szeretné, hogy egy kolléga akaratlanul a céges fizetési listával tanítsa fel az AI-t?

„Digitális gányolás” helyett: egy platformon az összes AI-megoldás

A vállalati AI-káoszra az olyan komplex ökoszisztémák kialakítása jelentheti a választ, amelyek egy platformba integrálják a különböző mesterséges intelligencia-eszközöket. Így nem elszigetelt mikroalkalmazások születnek, hanem egy átfogó, skálázható rendszer, amely képes hosszú távon támogatni a stratégiai célokat.

„Egy jól felépített AI-ökoszisztéma nemcsak költséget csökkent, hanem átláthatóvá és biztonságossá is teszi a működést. Lehetőséget ad a folyamatok automatizálására több részlegen átnyúlóan, miközben a vezetés valós időben követheti és mérheti a rendszerek teljesítményét”

– emeli ki Gönczy Gábor. Az integráció fontos előnye, hogy a cégek elkerülhetik az ismétlődő licencdíjakat és a szakemberhiányból fakadó kihívásokat, ráadásul egy ilyen, a vállalat minden szintjén elfogadott ökoszisztémára már érdemes céges tréningeket és az átképzést célzó oktatásokat is építeni.

A tudatos és tervezett AI-implementáció azonban nem egyszeri projekt, hanem folyamatos fejlesztés, amely hosszú távú elköteleződést igényel. Azok a cégek, amelyek már most kialakítják az ökoszisztéma-szemléletet, sokkal rugalmasabban tudnak reagálni a jövő technológiai változásaira, legyen szó generatív AI-ról, automatizált döntéstámogató rendszerekről vagy adatvédelmi kihívásokról.

 „A magyar piacon elérhető megoldások között az Atlas platform teljesen egyedülálló, és hónapok helyett akár néhány hét alatt az adott cég igényeire szabható. Nem kell elengedniük a korábban használt szoftvereket sem, mert tökéletesen összehangolható például a már használt EPR-rendszerekkel. Emellett maximális biztonságot kínál, hiszen a vállalati adatvagyon egészét privát felhőben vagy on-premise (saját szerveren) tárolhatják, sőt, még a belső adatszivárgás is elkerülhető, mert az egyes munkavállalóknak különböző szintű jogosultságok adhatók”

– fejti ki Gönczy Gábor a Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.