Két újabb borvidéket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgasága
Két újabb borvidéket veszélyeztet a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma, a villányi borvidék közelében és a soproni borvidéken a kormányhivatalok megkezdték a fertőzés mértékének felmérését és a felszámolásához szükséges intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.
A közlemény szerint a hivatal laboratóriumi eredményei alapján a villányi borvidékhez közeli Gyód községben és a soproni borvidéken jelent meg a betegség kórokozója.
A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée – FD) terjedésének megakadályozása érdekében a fertőzött növényeket, és a fertőzési góc körüli egy kilométeres körzetben található, tüneteket mutató tőkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő három kilométeres övezetben intenzív felderítés és mintavétel zajlik – írták.
A Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a szőlőterülettel rendelkezőknek a tünetek észlelését jelenteniük kell az illetékes megyei kormányhivatalnak. A hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak.
Arra is kitértek, hogy a betegség elleni védekezéshez nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető az amerikai szőlőkabóca elleni, időben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A szőlőkabóca előfordulásának nyomon követésére a Nébih előrejelzési rendszert működtet, ami a növényvédő szeres kezelések időzítését – ezáltal a növény-egészségügyi kockázat csökkentését – is segíti. A védekezéshez állami támogatás igényelhető.
A Nébih hangsúlyozta: ott, ahol nem védekeznek megfelelően, megnő a fertőzés kockázata. A tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták néhány év leforgása alatt kipusztulhatnak. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú a szőlő- és bortermelők hatékony együttműködése a hatósággal.
A betegséget Magyarországon 2013. augusztusban azonosították Zala megyében, a szlovén határ mellett, majd Veszprém megyében, Badacsonytomajon. 2014-ben és 2015-ben a hatóság Vas és Somogy és Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a kórokozót korábban csak erdei iszalag növényekből azonosították. Az eddig felderített fertőzések pontszerűek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelősségteljes termelői hozzáállásnak köszönhetően a fertőzés nem terjedt szét – írta a közleményben a Nébih. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tízmillió forint összdíjazású pályázatot hirdet Tokaj
Tízmillió forint összdíjazású művészeti pályázatot hirdet Tokaj a világörökségi borvidék…
Tovább olvasom >Komoly gondok vannak a magyar borászatban
A 2024-es év a magyar szőlészet és borászat számára nehéz…
Tovább olvasom >Magasabb minőségű borokat készítene a Grand Tokaj Zrt.
A magasabb minőségi kategóriákba tartozó borok előállítására kell összpontosítania a…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >A vártnál magasabb lett az április infláció
Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig…
Tovább olvasom >