Két-három százalékos növekedésre számít a jövőben a Költségvetési Tanács elnöke
A GDP-növekedés 3 százalék közelében lehet az idén, előretekintve pedig évi 2-3 százalékos gazdasági bővülésre lehet számítani – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT), illetve a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a Magyar Pénzügyi Almanach konferenciáján, csütörtökön Budapesten.
Kifejtette: a GDP a 2014-es 3,6 százalékos növekedés után az idei első félévben is 3 százalék körül bővült, de az idei év második felében lassulás tapasztalható, a jövő évben 2-2,5 százalék körül bővülhet a gazdaság. Az éves magyarországi növekedés valamivel a régiós átlag alatt, de messze az uniós átlag felett várható – jegyezte meg.
Úgy ítélte meg: a kormány és az MNB közös erőfeszítésének eredményeként alacsony az államháztartási hiány és a kamatkiadások érdemben mérséklődnek
Kovács Árpád elmondta: a fogyasztás bővülése is visszatért a magyar gazdaság jellemző vonásai közé, javult a munkaerőpiac, emellett a vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb euró segíti az ipari megrendeléseket, így az exportot is.
A gazdasági folyamatokban az állam jelentős szereplő marad, a korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások jelzik az állam tevékenységét, például az energia- és bankszektorban – mutatott rá a KT elnöke.
Kiemelte: az alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé.
Kovács Árpád kiemelte: a háztartások hitelfelvételi hajlandóságához hasonlóan a válságban és azt követően a vállalati hitelfelvételek lendülete is megtört, ennek tudható be, hogy a vállalati hitelállomány az elmúlt 10 évben nem volt ilyen alacsony szinten.
Hangsúlyozta: a vállalatok még alacsony kockázatot sem mernek vállalni, ez korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit.
Kovács Árpád kiemelte: a jegybank számításai szerint a fenntartható gazdasági növekedéshez 5-10 százalékos vállalati hitelezési dinamika szükséges, amely évi 250-400 milliárd forintos nettó hitelnövekményt jelent, azonban jelenleg a komoly keresleti korlát miatt ez messze nem teljesül.
Hozzáfűzte: a keresleti korlát elsősorban a gazdasági és jogi bizonytalanság miatt van jelen, illetve a hiteltermékektől való félelemben jelentkezik. A jegybank ennek mérséklésére indította el a növekedési hitelprogramot, amely azonban csak ösztönző hatású lehet, önmagában nem hozhat növekedési fordulatot – mutatott rá Kovács Árpád. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >Súlyos gazdasági következményei lehetnek az élővilág pusztulásának
Az élővilág védelmének szükségessége, nem csupán etikai, hanem gazdasági szempontból…
Tovább olvasom >GKI: Út a „gazdasági semlegességhez”: Hanyatló nyugat?
A változó világrendről, új nagyhatalmak felemelkedéséről és a növekedés új…
Tovább olvasom >További cikkeink
A MOHU hat hónap alatt 700 millió palackot gyűjtött össze
November közepéig 700 millió palackot, üveget és dobozt váltottak vissza…
Tovább olvasom >Több mint 56 millió eurót fektetett be Bulgáriában a Billa idén
110 millió levát (56 millió eurót) fordított bolgár piaci jelenlétének…
Tovább olvasom >Stratégiai partnerségre lépett a SPAR International és a Circana
Stratégiai együttműködést jelentett be a SPAR International a fogyasztói magatartás…
Tovább olvasom >