Két-három százalékos növekedésre számít a jövőben a Költségvetési Tanács elnöke

Szerző: trademagazin Dátum: 2015. 12. 17. 11:21

A GDP-növekedés 3 százalék közelében lehet az idén, előretekintve pedig évi 2-3 százalékos gazdasági bővülésre lehet számítani – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT), illetve a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a Magyar Pénzügyi Almanach konferenciáján, csütörtökön Budapesten.

polc-

Kifejtette: a GDP a 2014-es 3,6 százalékos növekedés után az idei első félévben is 3 százalék körül bővült, de az idei év második felében lassulás tapasztalható, a jövő évben 2-2,5 százalék körül bővülhet a gazdaság. Az éves magyarországi növekedés valamivel a régiós átlag alatt, de messze az uniós átlag felett várható – jegyezte meg.

Úgy ítélte meg: a kormány és az MNB közös erőfeszítésének eredményeként alacsony az államháztartási hiány és a kamatkiadások érdemben mérséklődnek

Kovács Árpád elmondta: a fogyasztás bővülése is visszatért a magyar gazdaság jellemző vonásai közé, javult a munkaerőpiac, emellett a vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb euró segíti az ipari megrendeléseket, így az exportot is.

A gazdasági folyamatokban az állam jelentős szereplő marad, a korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások jelzik az állam tevékenységét, például az energia- és bankszektorban – mutatott rá a KT elnöke.

Kiemelte: az alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé.

Kovács Árpád kiemelte: a háztartások hitelfelvételi hajlandóságához hasonlóan a válságban és azt követően a vállalati hitelfelvételek lendülete is megtört, ennek tudható be, hogy a vállalati hitelállomány az elmúlt 10 évben nem volt ilyen alacsony szinten.

Hangsúlyozta: a vállalatok még alacsony kockázatot sem mernek vállalni, ez korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit.

Kovács Árpád kiemelte: a jegybank számításai szerint a fenntartható gazdasági növekedéshez 5-10 százalékos vállalati hitelezési dinamika szükséges, amely évi 250-400 milliárd forintos nettó hitelnövekményt jelent, azonban jelenleg a komoly keresleti korlát miatt ez messze nem teljesül.

Hozzáfűzte: a keresleti korlát elsősorban a gazdasági és jogi bizonytalanság miatt van jelen, illetve a hiteltermékektől való félelemben jelentkezik. A jegybank ennek mérséklésére indította el a növekedési hitelprogramot, amely azonban csak ösztönző hatású lehet, önmagában nem hozhat növekedési fordulatot – mutatott rá Kovács Árpád. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink