Két és fél százalékos gazdasági növekedést vár a GKI

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint bár a magyar gazdaság 2014 után idén is az EU átlagánál (1,8%) gyorsabban fog növekedni, de a tavalyi bővülési ütem (3,6%) megközelítésére nincs esély, 2,5% körüli ütem valószínű. A GKI a magas, 3,4%-os I. negyedévi ütem, valamint a kedvező gazdasági várakozások hatására emelte meg korábbi növekedési előrejelzését.

Míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az EU-ban, idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. A magyar gazdaság ugyanis az EU 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint idén és jövőre is lassulni fog, a prognózisok csak ennek mértékében térnek el egymástól. Az I. negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, s a szlovák is csak minimálisan maradt el a magyar mögött. A magyar fékeződés mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával – s jövő évi visszaesésével – függ össze. A tavaly csúcsukra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek már tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem lehet képes ellensúlyozni a következő támogatási ciklus. Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontjára zuhant. A beruházások az I. negyedévben 4,5%-kal csökkentek, ami főleg az EU-támogatású szektorokban következett be, de a feldolgozóipar is csak stagnálásra volt képes. Mivel az I. negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat.

Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja s a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, a Fed kamatemelése pedig még várat magára. Az ipari várakozások 2014 második feléhez viszonyítva az EU-ban és Németországban is kissé javulóak. A kockázatok elsősorban politikai természetűek, s az ukrán-orosz szembenállással illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzásával kapcsolatosak.

Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.

2015 I. negyedévében az építőipar 9%-kal, az ipar 8%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 7%-kal bővült. Az építőipar rendelésállománya azonban zuhanórepülésben van, az év egészében 3% körüli bővülés várható. Az iparban továbbra is az export illetve a járműipar húzza a termelést, de a belföldi értékesítés bővülése is kezd felzárkózni a kivitel mellé, s dinamikus a gumi-, az élelmiszer- és elektronikai ipar fejlődése is. Az év során azonban némi lassulás valószínű (6%-ra), miként a kiskereskedelemben is (5%-ra), főleg a fehéredés okozta bővülés kifutásával. A mezőgazdaságban két jó év után visszaesés lehet.

A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbinál kisebb, de az előző hónapokban mértnél magasabb; részben szezonális okok, részben a közmunkások számának átmeneti csökkenése miatt. Az I. negyedévben a bruttó keresetek 4,1%-kal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak 3%-kal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nőni fog, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5% alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve a tavalyi 1,6%-ról 2,5% gyorsul.

Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, s a II. félévben a rezsicsökkentés és olajáresés bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. A forint a tavaszi erősödés után – főleg a görög fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanság, de az alapkamat folytatódó mérséklése miatt is – májusban ismét gyengült. Idén is elérhető a szükségesnek látszó, a tervezett 2,5%-nál kedvezőbb, 2,2% körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a nagy ellátó rendszerek többségében már rövidtávon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelési módja a 2016. évi költségvetésben sem látható.