Készülnek a 2023 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó hazai tervek
A Közös Agrárpolitika (KAP) következő hét évében alapvető feltételként megjelenő fenntarthatósági és zöld elvárások betarthatóságáról, azok realitásáról is volt szó a Pápai Agrárexpó és Agrárpiknik „A mezőgazdasági támogatások célja és jövője” című fórumbeszélgetésén.

Maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól az agrárpolitikában
A társalgás résztvevője Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója volt. Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik az agráriumhoz szorosan kapcsolódó és sikeréhez nélkülözhetetlen, de eddig fejlesztésiben nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását – mondta az államtitkár. A precíziós gazdálkodás megteremtésének ösztönzése vagy az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása jó példát jelent erre. Az új KAP emelt szintű környezeti előírásokat, zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók irányába a támogatások fejében, de – mint arra Feldman Zsolt utalt – ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak, éppen ezért a mostani években érdemes minden termelőnek a most induló támogatási programokat és a kapcsolódó előírásokat egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia.
A magyar agrár- és élelmiszerexport 85%-a az Európai Unió piacain talál gazdára, ahol a fogyasztók és kereskedelmi partnerek részéről az igazoltan fenntartható termelésből származó élelmiszer és mezőgazdasági termék iránti kereslet mindinkább dominánssá válik. Ha meg akarunk maradni ezeken a jól fizető piacokon, a magyar gazdasági szereplőknek úgy érdemes alakítani és fejleszteni termelésüket, hogy igazolni tudják annak fenntartható mivoltát – mondta az államtitkár.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a jövőbeni forrásokat elsősorban gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, valamint ebből kell finanszírozni a szigorodó uniós előírások miatti termelési költségnövekedés kompenzációját a termelők felé. A magyar vidéki térségek egy jelentős részében az agrárium jelenti a jövőben is a legfontosabb gazdasági ágazatot, ezért a vidékfejlesztési támogatások fejlesztési forrásai a legfontosabb gazdaságfejlesztési lehetőséget jelentik számukra. Emellett fontos eleme ugyan a KAP-nak a vidéki térségek fejlesztését szolgáló eszközrendszer, de erre a célra hazánkban az elmúlt években jól működő hazai támogatási programok indultak és indulnak, így maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól az agrárpolitikában – fogalmazott az államtitkár.
Kapcsolódó cikkeink
Emelkedett a szarvasmarhavágások száma az év elején
A magyarországi vágóhidakon 23,3 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2025…
Tovább olvasom >Nőtt a hazai tógazdasági haltermelés 2024-ben
A magyarországi tógazdaságokban összesen 22 838 tonna halat termeltek 2024-ben,…
Tovább olvasom >A talajoltó és tarlóbontó szerekre költötték a legtöbbet 2024-ben a gazdálkodók
A megfigyelt termésnövelő kategóriák közül 2024-ben a legnagyobb mennyiségben különféle…
Tovább olvasom >További cikkeink
Marika hazatér
A magyarországi Ír Nagykövetség a Szent Patrik-napot március 17-én a…
Tovább olvasom >Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak áprilisban
Az euróövezetben és az Európai Unióban (EU) havi összevetésben csökkentek,…
Tovább olvasom >Beperelte a Sheint a Tudatos Vásárlók Egyesülete: sötét trükkökkel manipulálják a vásárlókat
A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) több európai fogyasztóvédelmi szervezettel közösen…
Tovább olvasom >