Készülnek a 2023 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó hazai tervek
A Közös Agrárpolitika (KAP) következő hét évében alapvető feltételként megjelenő fenntarthatósági és zöld elvárások betarthatóságáról, azok realitásáról is volt szó a Pápai Agrárexpó és Agrárpiknik „A mezőgazdasági támogatások célja és jövője” című fórumbeszélgetésén.

Maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól az agrárpolitikában
A társalgás résztvevője Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója volt. Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik az agráriumhoz szorosan kapcsolódó és sikeréhez nélkülözhetetlen, de eddig fejlesztésiben nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását – mondta az államtitkár. A precíziós gazdálkodás megteremtésének ösztönzése vagy az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása jó példát jelent erre. Az új KAP emelt szintű környezeti előírásokat, zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók irányába a támogatások fejében, de – mint arra Feldman Zsolt utalt – ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak, éppen ezért a mostani években érdemes minden termelőnek a most induló támogatási programokat és a kapcsolódó előírásokat egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia.
A magyar agrár- és élelmiszerexport 85%-a az Európai Unió piacain talál gazdára, ahol a fogyasztók és kereskedelmi partnerek részéről az igazoltan fenntartható termelésből származó élelmiszer és mezőgazdasági termék iránti kereslet mindinkább dominánssá válik. Ha meg akarunk maradni ezeken a jól fizető piacokon, a magyar gazdasági szereplőknek úgy érdemes alakítani és fejleszteni termelésüket, hogy igazolni tudják annak fenntartható mivoltát – mondta az államtitkár.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a jövőbeni forrásokat elsősorban gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, valamint ebből kell finanszírozni a szigorodó uniós előírások miatti termelési költségnövekedés kompenzációját a termelők felé. A magyar vidéki térségek egy jelentős részében az agrárium jelenti a jövőben is a legfontosabb gazdasági ágazatot, ezért a vidékfejlesztési támogatások fejlesztési forrásai a legfontosabb gazdaságfejlesztési lehetőséget jelentik számukra. Emellett fontos eleme ugyan a KAP-nak a vidéki térségek fejlesztését szolgáló eszközrendszer, de erre a célra hazánkban az elmúlt években jól működő hazai támogatási programok indultak és indulnak, így maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól az agrárpolitikában – fogalmazott az államtitkár.
Kapcsolódó cikkeink
Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >Ingyen biztosítja a kormány a gazdáknak az öntözővizet
A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal,…
Tovább olvasom >Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata
Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Amitől a terméket a kosárba helyezzük – kutatás
A PwC és a Publicis Groupe Hungary legújabb közös kutatása…
Tovább olvasom >Korhatár alá került az energiaital: amit minden boltosnak tudnia kell
Június 11-től életbe lépett az energiaitalok árusítására vonatkozó új szabályozás:…
Tovább olvasom >Háztartási és higiénés termékek ára is nyomon követhető az Árfigyelőben
Újabb 42 termékkategóriával bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett,…
Tovább olvasom >