Készülnek a 2023 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó hazai tervek
A Közös Agrárpolitika (KAP) következő hét évében alapvető feltételként megjelenő fenntarthatósági és zöld elvárások betarthatóságáról, azok realitásáról is volt szó a Pápai Agrárexpó és Agrárpiknik „A mezőgazdasági támogatások célja és jövője” című fórumbeszélgetésén.

Maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól az agrárpolitikában
A társalgás résztvevője Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója volt. Az agráriumba érkező, soha nem látott mértékű források lehetővé teszik az agráriumhoz szorosan kapcsolódó és sikeréhez nélkülözhetetlen, de eddig fejlesztésiben nem támogatott tevékenységi és kedvezményezetti kör bevonását – mondta az államtitkár. A precíziós gazdálkodás megteremtésének ösztönzése vagy az élelmiszeripari nagyvállalatok beruházásainak támogatása jó példát jelent erre. Az új KAP emelt szintű környezeti előírásokat, zöld elvárásokat támaszt a gazdálkodók irányába a támogatások fejében, de – mint arra Feldman Zsolt utalt – ezek a 2027 utáni időszakban minden bizonnyal tovább szigorodnak, éppen ezért a mostani években érdemes minden termelőnek a most induló támogatási programokat és a kapcsolódó előírásokat egyfajta tanulási folyamatként kihasználnia.
A magyar agrár- és élelmiszerexport 85%-a az Európai Unió piacain talál gazdára, ahol a fogyasztók és kereskedelmi partnerek részéről az igazoltan fenntartható termelésből származó élelmiszer és mezőgazdasági termék iránti kereslet mindinkább dominánssá válik. Ha meg akarunk maradni ezeken a jól fizető piacokon, a magyar gazdasági szereplőknek úgy érdemes alakítani és fejleszteni termelésüket, hogy igazolni tudják annak fenntartható mivoltát – mondta az államtitkár.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a jövőbeni forrásokat elsősorban gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, valamint ebből kell finanszírozni a szigorodó uniós előírások miatti termelési költségnövekedés kompenzációját a termelők felé. A magyar vidéki térségek egy jelentős részében az agrárium jelenti a jövőben is a legfontosabb gazdasági ágazatot, ezért a vidékfejlesztési támogatások fejlesztési forrásai a legfontosabb gazdaságfejlesztési lehetőséget jelentik számukra. Emellett fontos eleme ugyan a KAP-nak a vidéki térségek fejlesztését szolgáló eszközrendszer, de erre a célra hazánkban az elmúlt években jól működő hazai támogatási programok indultak és indulnak, így maradhat a gazdaságorientált fókusz 2023-tól az agrárpolitikában – fogalmazott az államtitkár.
Kapcsolódó cikkeink
Agrárminisztérium: kiemelt cél az állattartó gazdaságok megújítása
Az Agrárminisztérium (AM) meghozta az első támogatói döntéseket az állattartó…
Tovább olvasom >AM: komplex támogatási program segíti a ragadós száj- és körömfájás sújtotta állattartó telepeket
Komplex támogatási program kidolgozásával segíti az Agrárminisztérium (AM) a ragadós…
Tovább olvasom >Fontos mérföldkő a magyar mezőgazdaság generációs megújításában
A magyar mezőgazdaság generációs megújítása a hazai agrárium jövője és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét
A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív…
Tovább olvasom >Kék bolygó: az élelmiszerhulladékot már rövid távon is hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként
Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány…
Tovább olvasom >Túl sok az ipari kémia a tányéron: az ultrafeldolgozott élelmiszerek terjedése már az uniós szabályozók figyelmét is felkeltette
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF – ultra-processed foods) aránya drasztikusan megnőtt…
Tovább olvasom >