Keserédes piaci pozíciójavulás Hollandiában

Miközben az élelmiszer-gazdasági kivitelünk mindössze 1,1 százalékkal növekedett 2015 első háromnegyed évében, addig a holland piaci magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export az átlagos növekedés közel 12-szeresével bővült. Az Unión belül szokatlanul dinamikus piacbővülés ráirányítja a figyelmet az exportranglistán évek, ha nem évtizedek óta előkelő, ötödik-hatodik helyet elfoglaló, 2016 első felében az Unió soros elnökségét adó Hollandiára, kiváltképp annak agrárpiacára.

A nagy népsűrűségű, 17 millió lakosú, de a mi Dunántúlunknál némileg kisebb (41,5 ezer négyzetkilométernyi) Hollandia a 6. legerősebb gazdasága az Európai Uniónak. Lakosságának a 90 százaléka városokba tömörült, a vidék elsősorban a mezőgazdaságnak kínál érvényesülési lehetőséget.

Gépesített, hatékony mezőgazdaság

Az ország területének 55,1 százaléka jó adottságú mezőgazdasági terület. Ennek ellenére viszonylag kevesen foglakoznak mezőgazdasággal. A mezőgazdasági foglalkoztatás alacsony, 1,8 százalékos szintje arra utal, hogy a holland mezőgazdaság magas szinten gépesített és automatizált, infrastruktúrával jól ellátott, logisztikai rendszerei fejlettek, a tevékenységet kiszolgáló ipari, szolgáltatási háttér magas színvonalú. A mezőgazdasági terület 20 százaléka, szemben a mi 1,3-1,7 százalékos szintünkkel, öntözött terület, holott az óceáni éghajlat csapadékos éghajlattal (minimum dupla éves csapadékmennyiséggel), dús legelőkkel ajándékozta meg a hollandokat. Innen a világhírű tejtermék, elsősorban sajtkultúra és az élőmarha-potenciál.

A holland mezőgazdaság és a ráépülő, vertikális integrációs modellt követő, többnyire termelői szövetkezeti tulajdonban lévő élelmiszeripar, valamint a szövetkezeti értékesítési hálózat nagy tradíciókkal rendelkezik és rendkívül hatékony. A termelői összefogás magas szintje Európa élmezőnyébe emeli a holland agrárgazdaságot. Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett érdemes megemlíteni, hogy a holland mezőgazdaságból származó bruttó termelési érték eléri az egész magyar gazdaság éves teljesítményét.

A jövedelmi lánc széttöredezettsége (a magyar viszonyokkal szemben) a holland mezőgazdaságra nem jellemző. A termelői tulajdon képviselete a teljes termékpályán megakadályozza azt, hogy egy-egy, részérdeket képviselő termékpálya-tulajdonos a szűk keresztmetszet kényelmes pozícióját kihasználva áron keresztüli túlzott jövedelemelszívást hajtson végre. A termelői összefogás és szövetkezeti modell a záloga és a fundamentuma a holland mezőgazdaság sikereinek, fejlettségének, eredményességének és piacképességének.

Mindent a versenyelőnyért!

A nagy állateltartó képességgel bíró Hollandiában, egységnyi területen a holland gazdák négyszer annyi állatot tartanak, mint mi. Némi összehasonlítással élve: például a mi 3 millió sertésünkkel szemben Hollandiában 12 millió, a mi 770 ezer szarvasmarhánkkal szemben 4 milliós szarvasmarha-állományt tartanak a holland gazdák. Rendkívül fejlett a baromfiiparuk is. Az állatállomány bővítésének egyetlen kemény, áthághatatlan korlátját – környezetvédelmi megfontolásokból – az elhelyezhető trágya állattartókra lebontott mennyisége határozza meg. „Gülle-kvóta” nélkül állattenyésztő telep ma nem létesülhet Hollandiában.

Az állattartást intenzív szántóföldi növénytermesztés és rendkívül magas szintű kertészeti (fóliasátras és üvegházi) kultúra egészíti ki, magas színvonalú zöldség-, dísznövény- és virágkertészeti aspektussal. Az abrakfogyasztó ágazatok (sertés és baromfi) takarmánybázisa mégsem a drága gabonára, hanem a Délkelet-Ázsiából származó, ott bértermeltetett gabonapótló szerekre, a tápiókára és a maniókára alapozott. Ez is a holland állattenyésztés versenyelőnyét hivatott szolgálni.

A holland mezőgazdaság a fentiek alapján mind tejtermékekben, mind marha-, sertés- és baromfihús tekintetében, mind zöldségben, dísznövényben és vágottvirág-kínálatban is versenyképesebb, mint a magyar mezőgazdaság, ezért a Hollandiából származó importban értelemszerűen hangsúlyosabbak ezek a termékek. Mindemellett igen jelentős, sok százezres malacimport is társul évről évre a holland kínálathoz.

Kevésből sokat exportálunk

Hollandia kiemelt partnere a magyar élelmiszergazdaságnak. Évtizedekre visszanyúló árucsere-forgalmi adatok igazolják, hogy átmeneti tévelygések után értelmes munkamegosztás alakult ki a két ország agrárgazdasága között. A termékforgalom nagyságrendje mind az export, mind az import tekintetében az ötödik-hatodik legjelentősebb kereskedelmi partnerünkké emeli a holland relációt.

A két ország közötti agrárgazdasági árucsere-forgalom az idők folyamán letisztult. Mindkét ország a saját komparatív előnyei szerint alakítja az exportkínálatát.

Jóllehet a holland piaci agrárexportunk 10,7 százalékkal meghaladja az onnan származó importot, ezt jórészt feldolgozatlan vagy alacsony feldolgozottságú termékek exporttöbbletének köszönhetjük. Ezzel szemben a holland importban a feldolgozott termékek dominálnak, magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek széles köre biztosítja a vevőkörét a magyar élelmiszerpiacon.

Volna mit tanulnunk a hollandoktól!

Míg 2000-től 2011-ig, számunkra negatív egyenleget hozott a kétoldalú árucsere-forgalom, addig 2012-től napjainkig pozitív a mérleg. A magyar pozíció erősödése feltűnő egy nálunk lényegesen fejlettebb agrár- és élelmiszeripari kapacitással, igényesebb termelési kultúrával rendelkező ország esetében, és csak úgy képzelhető el, hogy a holland mezőgazdaság számára olyan terményeket szállítunk, amiket termőterület hiányában ők nem tudnak megtermelni.

A rejtély tehát az export és import szerkezetében keresendő. A holland piaci magyar élelmiszer-gazdasági exportban mi a gabonára és gabonatermékekre, az olajos magvakra, az állati és növényi zsírokra, valamint a gabonabázison hizlalt állatok húsára helyezzük a hangsúlyt. Mindemellett igen széles termékkör képviseli a magyar agrárgazdaságot és élelmiszeripart, főleg választékbővítési céllal, így a tartósítóipari termékek, a készételek csoportja, a kakaós készítmények, a jégkrémkínálatunk és az élelmiszeripari melléktermékekből gyártott tápok (kutya- és macskaeledel) is jelentős súlyt képvisel az exportkínálatunkban. Így összességében a magyar export 45 százaléka holland relációban is feldolgozott mezőgazdasági terméket reprezentál. Ezzel szemben a holland import zöme az élő állat, a zöldség-, gyümölcstermékeken, növényi szaporítóanyagokon, vágott virágon kívül gyakorlatilag magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékekből áll. //

Hozzá kell tenni, hogy a gabona, az olajos mag és a cukor kivételével az export- és importfolyamatok tükrében nincs olyan termék a kétoldalú kereskedelemben, ahol nettó exportőrök lennénk.