Kereskedők réme a Showrooming?

Magyarul talán bemutató-termezésnek fordíthatnánk a mostanában oly sok fórum és publikáció, sőt szenátusi vita tárgyát képező, 217 milliárd dollárosra becsült Showrooming-problémát. A fizikai üzletekbe betérők ugyanis egyre inkább csak a termékélményért, információért, tapasztalatszerzésért, az eladók kikérdezéséért, és nem vásárlási célzattal mennek a boltokba. Az USA-ban ráadásul az internetes kereskedőknek nem kell fizetni a 6 százalékos forgalmi adót, így alaphelyzetből árelőnyben vannak.

Ez volt a fő témája idén a New York-i Országos Kereskedelmi Szövetség éves konferenciájának és kiállításának is. A fizikai boltok fenntartása lényegesen drágább, mint az online áruházaké, a személyzet, az energiafelhasználás, a készletek, a vevőszolgálat kiválósága és folyamatos fejlesztése rengeteg befektetést igényel. Mégis, a megoldás a még több befektetés lehet, hiszen a technológia ellen csak a technológiával és az emberi kapcsolat lehetőségével lehet harcolni. Több kereskedelmi lánc alkalmazottait táblagépekkel szereli fel, elősegítik az azonnali összehasonlítást, árparitást biztosítanak az online kínálatokkal, vagy saját webáruházukból rendelik meg a terméket a vevőnek, külön képzik az eladókat, hogy végigvigyék a valós vásárlásig a folyamatot, extra kedvességgel, extra szolgáltatásokkal, szakértelemmel.

A világ legnagyobb kiskereskedője, a Walmart egyenesen ösztönzi a Showroomingot Endless Aisle (végtelen árusorok) programjával, amelyen keresztül a legszélesebb áruválaszték rendelhető meg akár egy kis Walmart üzletben való árufelvétellel. Sőt, az előtérben az Amazon postafiókhoz hasonló árufiókjait is betelepítik, így az emberek ezekért a cikkekért is a Walmartba jönnek be.