Kereskedelmi toplista 2011: Tesco, CBA, Coop az élen

Hazánkban kirívóan alacsony a fogyasztói bizalom. Ennek ellenére az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum bolti eladása tavaly, az előző évhez viszonyítva, mennyiség szempontjából csak kis mértékben csökkent. A vállalatok erőfeszítéseinek köszönhető a kereskedelem viszonylag jó teljesítménye.

Ismerik fogyasztóikat a vállalatok, igyekeznek hatékonyan reagálni a változásokra. Bevetik a korszerű eladásösztönzés teljes arzenálját. Többek között optimális választékkal, átgondolt árpolitikával, vonzó promóciókkal törekednek a sikerre.

Tévéreklámban az élen

A láncok többsége koncepciózus kampányokkal, aktív reklámozással igyekszik megnyerni új vevőket, illetve növelni meglévő vásárlóik lojalitását. Ezzel egy időben, kedvező mellékhatásként erősítik az egész élelmiszer-kereskedelem imázsát.

Tükrözi az FMCG-vállalatok aktivitását a tévéreklámok költési toplistája is. Hazánk tévécsatornái múlt évben 3,38 millió reklámot sugároztak. Ebből több mint egyharmad, 1,27 millió jutott a napi fogyasztási cikkek piacának gyártóira.

A Nielsen közönségmérése szerint a teljes piaci rangsor első tíz helyezettje között tavaly is, tavalyelőtt is kilenc olyan cég végzett, amely élelmiszert vagy háztartási vegyi árut gyártott.

Jellemző a piaci helyzetre, hogy a kiemelkedő tíz közé a múlt évben nem tudott bekerülni a kommunikációs piac és a bankszektor legnagyobb tévéhirdetője sem.

Az FMCG-termékek tévében való reklámozására múlt évben legtöbbet a következők költöttek: Reckitt Benckiser, Procter&Gamble, Unilever, Danone, Henkel, L’Oréal és Kraft Foods.

Hipermarketek és élelmiszerláncok reklámjait a hazai tévécsatornák tavaly 87,8 ezerszer sugározták. Ez 10 százalékkal haladja meg az előző évit. Az érdekelt vállalatok listaáron számított tévéreklámköltése pedig 13 százalékkal emelkedett, egyik évről a másikra.

A szektorban tévéreklámra listaáron legtöbbet a múlt évben a következő vállalatok költöttek: Spar, Tesco, Lidl, Aldi,
Auchan, Reál, Coop és CBA.

Fogyasztói bizalom és forgalom

Magyarországon az alacsony fogyasztói bizalmi index következményei egyelőre mérsékelten jelentek meg az FMCG-kereskedelem forgalmában.

Hazánk mellett máshol is csökkent a bolti eladás. Szintén kisebb mennyiségi FMCG-forgalmat mért a Nielsen huszonegy fejlett európai ország közül tavaly Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban, Írországban, Nagy-Britanniában és Svájcban.

A világon nálunk a legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index; a legutóbbi negyedik negyedévben 30 pont volt, amikor a globális átlagos index 89 pontot ért el. Azzal egy időben például a szomszédos Horvátországban 43, Romániában 59, Ukrajnában 70, Ausztriában pedig 90 pontos indexet regisztráltunk.

Idén, első negyedévi felmérésünk szerint a helyzet csak kis mértékben változott. Világszerte újra nálunk a legalacsonyabb az index, bár némileg javult. Közvetlenül előttünk Görögország és Portugália áll. Valamelyest nagyobb lett a mutató szomszédaink közül Horvátországban és Romániában, a negyedik negyedévhez viszonyítva. Némi csökkenést regisztráltunk Ausztriában és Ukrajnában.

Három helycsere

„Sok minden átalakult az FMCG-kiskereskedelemben tavaly, de a toplista élmezőnye nem változott”. Így kezdtem a láncok 2010. évi rangsorához kapcsolódó cikkemet tavaly, és a megállapítás 2011-re is érvényes.

A piacvezető Tesco a 2010. évi 666,5 milliárd után 705,2 milliárd forint forgalmat ért el a 2011. március–2012. februári üzleti évben.

Utána következik 2011-ben a CBA 565, míg a Coop 510 milliárd forinttal. Előbbi bevétele növekedést, utóbbié pedig stabilitást jelent, éves összehasonlításban.

A toplistán három helycserét regisztráltunk. A Lidl az Auchan elé került, a rangsor hatodik helyére. Az Aldi a drogerie marktot előzte, és a tizenegyedik helyet foglalja el. Közülük a Lidl 234,6, míg az Aldi 69,0 milliárd forint bevételt ért el, a Nielsen becslése szerint. A Rossmann pedig most tizenharmadik, mivel a Matchnál nagyobb lett a bevétele az elmúlt év során.

Egyre többen spórolnak

élelmiszeren

Piackutató szemmel egyre nagyobb figyelmet igényel, hogy szokatlanul gyorsan változnak a fogyasztási és vásárlási szokások a legutóbbi években.

Például a Nielsen 2011. negyedik negyedévi, globális online kutatása feltárta, hogy három magyar fogyasztó közül ketten változtattak költési szokásaikon az egy évvel korábbiakhoz képest. Idén az első negyedévben már a magyar válaszadók 83 százaléka(!) nyilatkozott úgy, hogy másként adja ki pénzét, mint tizenkét hónappal ezelőtt.

A változtatók legnagyobb része, kétharmada, úgy spórol, hogy olcsóbb élelmiszerekre vált. Utána következik, hogy kevesebb háztartási energiát használnak, 62 százalékos említéssel. Érinti az élelmiszer-kiskereskedelmet az is, hogy a megkérdezettek egynegyed része olcsóbb alkoholos italokat vásárol, mint korábban.

Láncok és „nagy” bevásárlások

Legújabb ShopperTrends kutatásunk feltárta a vásárlási és fogyasztási szokások konkrét irányváltásait. Évente végezzük el a felmérést, hogy nyomon kövessük a kereslet alakulását, a boltválasztás kritériumaitól a vásárlók egyes üzletláncokkal való elégedettségéig.

Régiónkban a hipermarketek leggyakoribb látogatói a magyarok (a szlovákok mellett). A megkérdezés előtti négy hét során a magyarok átlag 3,6 lánc üzleteit keresték fel. Ezzel középen állunk régiónkban. Az osztrákok, szlovákok és csehek több, a lengyelek és románok kevesebb láncba látogatnak.

Élelmiszerüzletben „nagy” bevásárlást havonta bonyolít le a magyar válaszadók 39 százaléka, ahogyan egy évvel korábban is. Hetenként a tavalyelőtti 29 után most 31 százalék.