Kereskedelmi háborút robbanthat ki a digitális adózás

Az uniós költségvetés átalakítására, illetve kiegészítésére tett javaslatot az Európai Bizottság nemrég, hogy fedezni tudja a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk rendezését. Ennek keretein belül a bizottság többek között egy új válságkezelési alap (’Next Generation EU’) felállításával egészítené ki az EU következő hét éves tervezési időszakára szóló költségvetést, amely a javaslat szerint mintegy 750 milliárd eurót fordítana az európai „újjáépülésbe”. Az új alap finanszírozását a bizottság az EU költségvetésének hagyományos forrásai mellett (tagállami befizetések, vámbevételek stb.) további új bevételek lehetőségének megteremtésével biztosítaná.

„Ezek az új bevételek az EU költségvetésének közvetlen saját bevételei lennének, így a javaslat értelmében bevezetésre kerülhetnek uniós szintű közvetlen adókötelezettségek, melyek kivetése eddig teljes mértékben tagállami hatáskörbe tartozott” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az EU új, saját bevételei egyrészt a környezetvédelem és fenntarthatóság jegyében a károsanyag kibocsátás visszaszorítása-, másrészt a méltányos közteherviselés támogatása érdekében a multinacionális vállalatcsoportok által az EU-ban végzett üzleti tevékenységek megadóztatása kapcsán kerülnének begyűjtésre. Utóbbi az OECD legújabb, még kidolgozás alatt álló, adóalap erózió elleni tervei alapján a digitális üzleti modellek megadóztatását, illetve a techóriásokat és más nemzetközi nagyvállalatokat célzó minimum társasági adókulcs bevezetését jelentené.

A fentiekből adódóan az EU elkötelezetten támogatja az OECD és a G20 globális szintű törekvéseit abban, hogy az egyes nemzetközi adózást érintő reformok bevezetését nemzetközi konszenzus kísérje. Ugyanakkor, a reformok vonatkozásában a nemzetközi szintű megegyezést sok tényező hátráltatta az elmúlt időben úgymint az EU és az USA érdekellentéte, vagy a koronavírus okozta gazdasági válság. A konszenzusos megállapodás következő állomása az OECD munkacsoportjainak júliusi találkozója lett volna Berlinben, azonban a járványügyi helyzetre való tekintettel ez októberre tolódott.

Jelen körülmények között az USA pénzügyminisztere, Steven Mnuchin levélben szólította fel a digitális üzleti modellek adóztatása mellett leginkább elkötelezett európai államokat az erre vonatkozó tárgyalások felfüggesztésére, mivel véleménye szerint a járvány okozta gazdasági válság kezelését kellene leginkább prioritásként kezelni a nemzetközi adóreformok helyett. Mnuchin továbbá ismételt ellenérzését fejezte ki azzal szemben, hogy az új gazdasági nexus alapján kialakítandó adóztatás leginkább az ismert amerikai technológiai, illetve online vállalatokat érintené. Levelében zsákutcának nevezte az eddig lezajlott tárgyalásokat és ideiglenes elhatárolódását fejezte ki a jelenlegi digitális adóztatást érintő tervektől. Ugyanakkor Mnuchin egyértelművé tette, hogy bármilyen konszenzusos megállapodás hiányában hozott egyéni EU-s intézkedés súlyos kereskedelmi válaszcsapásokat vonz maga után. „A világ egyik legnagyobb gazdaságának ideiglenes elhatárolódása a digitális üzleti modellek adóztatásáról szóló párbeszédtől kérdésessé teszi az ezzel kapcsolatos nemzetközi konszenzus megalkotását, különösen az OECD ambiciózus terveinek fényében, mely szerint még ebben az évben sor kerülne egy nemzetközileg elfogadott koncepció kialakítására” – Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere szerint.

Az USA-ból érkező felszólítás ellenére Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa többször kiemelte, hogy amennyiben az OECD szintjén nem sikerül konszenzusos álláspontot kialakítani még az idei évben a digitális üzleti modelleket terhelő adó terén, akkor az EU a saját akciótervét fogja kidolgozni és egyoldalúan bevezetni. Ezzel azonban fennáll a veszélye annak, hogy az USA, ahogy azt már többször is kilátásba helyezte, védővámokkal fogja sújtani az EU-ból érkező importot. Amennyiben erre sor kerül, a digitális üzletek adóztatásának bevezetése egy kereskedelmi háborút robbanthat ki az EU és az USA között, melynek mélyreható és több tekintetben beláthatatlan következményei lehetnek rövid- és hosszútávon egyaránt.