Magazin: Kérdőjelek a kozmetikai rendelet körül
Tavaly óta a kozmetikai termékek forgalmazására vonatkozóan egységes szabályozás valósult meg az EU valamennyi tagállamában. Lapunk értesülése szerint a szabályok alkalmazásában egyes cégek akadályokat látnak.
A 2013-ban életbe lépett 1223/2009/EK rendelet kitűzött célja, hogy átfogóan harmonizálja a közösségi szabályokat a kozmetikai termékek belső piacának létrehozása érdekében, s egyben biztosítsa az emberi egészség magas szintű védelmét. Szintén célként határozza meg az eljárások egyszerűsítését és a terminológia egységesítését, egyben az adminisztratív terhek és kétértelműségek csökkentését.
A szabályozás előírásai szerint a Cosmetic Products Notification Portal (CPNP) weboldalon kötelező az unión belül kozmetikai termékeket forgalmazó cégeknek vagy importőröknek bejelenteniük az összes általuk forgalmazott terméket. Szükséges egyebek között megnevezni a termék összetételét, használatát, minőségmegőrzési idejét, illetve gyártási számát is. Az adatszolgáltatás azonban ennél széleskörűbb.
Mit tehet a forgalmazó?
Kiss Zoltán, a Creative World Kft. kereskedelmi igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a címkézéssel kapcsolatos előírások adaptációjában ellentmondásokat észleltek, és úgy látja, ezek megnehezíthetik a forgalmazók dolgát.
Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala szerint a jelzett rendelet alapján az a forgalmazó, aki valamely tagállamban egy másik tagállamban már forgalomba hozott kozmetikai terméket forgalmaz, és saját kezdeményezésére, a nemzeti jogszabályoknak való megfelelés érdekében lefordítja a termék címkézésének bármely elemét, köteles elektronikus formában közzétenni bizonyos információkat. Így a kapcsolódó, úgynevezett CPNP-rendszerben kötelező feltüntetni a kozmetikai termék kategóriáját, nevét a küldő tagállamban és nevét abban a tagállamban, ahol a kozmetikai terméket forgalmazzák. Szintén rögzíteni kell annak a tagállamnak a nevét, ahol a kozmetikai terméket forgalmazzák, a forgalmazó nevét és címét, valamint azon felelős személy nevét és címét, akinél a termékinformációs dokumentáció könnyen hozzáférhető.
Kiss Zoltán elmondja, hogy a forgalmazóknak a gyakorlatban nincs sem jogosultságuk, sem lehetőségük a lefordított címkét feltölteni a CPNP-rendszerbe. Kizárólag a termék magyar nyelvű megnevezését tudják rögzíteni. Az eredeti címke feltöltése a felelős személy kötelezettsége, amihez csak neki van jogosultsága.
A címkézésre vonatkozó előírásokat az EK-rendelet 19. cikke tartalmazza, amelyek alapján kötelezően feltüntetendő a felelős személy neve vagy bejegyzett cégneve és címe. Abban az esetben, ha több cím megadására kerül sor, ki kell emelni azt a címet, ahol a termékinformációs dokumentációt a felelős személy könnyen hozzáférhetővé tette – jelezte a Trade magazinnak az ÁNTSZ.
A kereskedelmi igazgató szerint ennek értelmében nem kötelező, de lehetséges, hogy a forgalmazó címe is szerepeljen a címkén, ez esetben a felelős személy címét aláhúzással szokták jelölni. A gyakorlatban azonban ezt sokszor félreértelmezik, és a forgalmazó címét is számon kérik.
Kiss Zoltán érvelése szerint sok esetben már az is megoldást jelentene a félreértések elkerülésére, ha a hatóságoknak is lehetőségük nyílna arra, hogy a CPNP-rendszerben megismerjék a forgalmazók és felelős személyek jogosultságait.
A hatóság másként látja
Az ÁNTSZ az aggályokat kommentálva úgy értékelt, hogy a címkét lefordító forgalmazónak a jogszabályban tételesen felsorolt adatokat kell feltöltenie a CPNP-rendszerbe, tehát nem magát a címkét. A CPNP-rendszert az Európai Bizottság üzemelteti, a tagállamok hatóságai a felelős személyek és a forgalmazók által használt felülethez nem férnek hozzá, ezért bármilyen probléma esetén közvetlenül az üzemeltetőnek van lehetősége segítséget nyújtani.
A jogszabály 6. cikke írja elő a forgalmazó kötelességeit, többek között azt, hogy a forgalmazónak az illetékes hatóságokkal együtt kell működnie, amelynek kapcsán át kell adnia a szükséges valamennyi információt. Tehát hatósági ellenőrzés során a hatóság kérheti a forgalmazó elérhetőségét – erősíti meg korábbi álláspontját a hivatal.
K. G
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól…
Tovább olvasom >Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az…
Tovább olvasom >Kacsából és a libából nagyjából ilyenkor esszük meg az éves mennyiséget
Hazánkban a kacsa- és a libahús fogyasztása döntően az ünnepi…
Tovább olvasom >