Keményen bírságol a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) nagyáruházakra rótt ki újabb, összesen 342,5 millió forintnyi bírságot, mert megszegték egyrészt a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, illetve vétettek a tisztességtelen forgalmazó magatartás tilalmai szabályai ellen.

Igencsak módosult az a táblázat, melyben az agrártárca részletezi, hogy mely cégeket, s milyen mértékben büntetett a beszerzési ár alatti értékesítés, illetve a tisztességtelen forgalmazói magatartás szabályainak megsértése miatt. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) nagyáruházakra rótt ki újabb, összesen 342,5 millió forintnyi bírságot.

Beszerzési ár alatti értékesítés vétsége miatt az AUCHAN Magyarország Kft. 2010. 11. 17-én 5,255 millió forint büntetést kapott búza finomliszt tiltott árcsökkentése és 2010. 11. 22-én 11,5 millió forintot a Koronás kristálycukor árusítása miatt. 2010. 11. 29-én a Tescot büntették 7,6 millió forintra mert, beszerzési ár alatt értékesítettek import 1,5% százalékos UHT tejet és trappista sajtot. Ezt megelőzően tavaly november 4-ig ilyen vétség miatt 20 esetben rótt ki, összesen 152,7 millió forint értékben. A három új esettel tavaly november végéig már 177 millió fölé nőtt az összeg.

Az agrárhatóságok (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, MgSzH) vizsgálják, és tavaly szeptember óta igen komolyan szankcionálják is a tisztességtelen forgalmazói magatartást is. Ennek kapcsán tavaly öt esetben kezdeményeztek eljárást, ebből négy esetben pénzbírságot is kiróttak. (A CBA esetében nem büntettek, ott 15 napon belül kellett megszüntetni a vétséget.) Négy esetben azonban december végéig összesen 582 millió forint büntetést kapott a Penny Market, a Tesco, a Cora-t üzemeltető vállalkozás, a Lidl. A legutóbbi – eddig nem publikált esetben – 130 milliós büntetést kapott a Tesco és 188 millió forintot kell fizetnie a Cora-nak amennyiben megállja a helyét az MgSzH büntetése.

Ennek a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény ad alapot. Az MgSzH szerint e cégek ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért kértek pénzt a beszállítótól, az akciós árak rövidebb ideig tartottak, mint amennyi ideig a beszállítót arra kötelezték, hogy hosszabb ideig olcsóbban szállítsanak árut a boltokba és más törvényi tételeket.

50 ezer élelmiszer-ellenőrzéssel 2,5 milliárd forintnyi bírságot szabott ki az MgSzH 2010 második felében. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) egyik legfontosabb feladata, hogy csak ellenőrzött és biztonságos élelmiszerek kerüljenek a magyar fogyasztókhoz. Ebben az összegben és vizsgálatokban benne foglaltatnak azok az ellenőrzések és büntetések, melyek veszélyes élelmiszerek, hamisított borok, szeszek, számla nélkül, dokumentumok nélkül vett és értékesített élelmiszerek tömegére vonatkoznak – írja a szabadfold.hu.