Kellemes meglepetés érkezett a tavalyi év végére
A decemberi inflációs adatokat tette közzé ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árak havi szinten 0,3 százalékkal csökkentek, az éves index így 5,5 százalékra csökkent, ami érdemben kedvezőbb, mint az 5,9 százalékos elemzői konszenzus. Ezzel szemben a maginfláció ismét emelkedett, ezúttal 0,2 százalékkal nőtt havi szinten, és így az éves magindex 7,6 százalékon állt a tavalyi év utolsó hónapjában – írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Alakul az optimizmus
A friss tényadat kellemes meglepetés. Az élelmiszerek havi szinten 0,1 százalékos mérséklődést mutattak, így az éves indexük 4,8 százalékot tett ki. A járműüzemanyag-árak tovább csökkentek – havi szinten 3,6 százalékkal – ismét érdemben támogatva a folytatódó dezinflációt. Kevésbé jó hír a dezinfláció tartóssága szempontjából, hogy a szolgáltatásinfláció 0,6 százalékos emelkedésről tanúskodik decemberben. Ez szezonálisan magas értéknek számít az év utolsó hónapjában. Éves szinten a szolgáltatások 8,1 százalékkal drágultak.
Az enyhén csökkenő árindex és a továbbra is támogató bázishatás együttese ismét jelentős csökkenést hozott tehát az éves indexben. Az idei év elején még kitart a bázishatás támogató szerepe, és várhatóan a már jóval magasabb havi drágulások ellenére is – amit az év eleji átárazások mellett a jövedéki adó emelése is hajt majd – tovább lassulhat az éves index. Így az 5 százalék alatti éves infláció akár már januárban megérkezhet, azonban valószínűleg nem lesz tartós. A támogató bázishatás kifulladásával legkésőbb a második negyedévben visszakanyarodhat az éves index 5 százalék fölé, és várhatóan ott is marad a 2024-es év hátralévő részében. Nem kizárt, hogy a tavasztól kezdődően az év során végig enyhén emelkedő/stagnáló számok látnak majd napvilágot és ezzel együtt bizonytalan, hogy az idei vagy a tavaly decemberi érték lesz-e az alacsonyabb.
Az alapvárakozás szerint az MNB az idei év első ülésén várhatóan további 75 bázisponttal vágja le az alapkamatot: 10,0 százalékra. Bár a mostani adat miatt ismét fellángolhat az agresszívabb kamatvágás ügye, a dezinfláció tavaszra várt kifulladása vélhetően március környékén a kamatvágási stratégia újabb átgondolására készteti majd a jegybankot, így addig már nem életszerű a további gyorsítás. Szintén az óvatosság mellett szól, hogy elsősorban a maginfláción kívüli tételek szállították – ismét – a kedvező adatokat és például a perzisztens szolgáltatások árai havi szinten megint emelkedtek.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal mérséklődött
2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az…
Tovább olvasom >Gyorsuló infláció Magyarországon: brutális élelmiszerdrágulás és kérdéses hatékonyságú intézkedések
2025 februárjában ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak…
Tovább olvasom >Elemző az M1-en: ez az árképzés pofátlan a multik részéről
Az élelmiszerkereskedő cégek számára hatalmas extraprofitot jelentő élelmiszer-árképzést ésszerű keretek…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >