Kelet-európai kitekintés

A PwC CEE Retail & Consumer (R&C) Iparági Csoportja adózási szempontból két témakörben végzett összehasonlítást a Trade magazin számára néhány környező ország kiskereskedelmi ágazatát tekintve. Az alábbiakban 4 országot mutatunk be (Lengyelország, Ukrajna, Románia, és Bulgária), közülük egyikben sem terveznek a mi válságadónkhoz hasonló pluszterheket róni a kiskereskedelmi szektorra.

Ukrajna

2011. január 1-től Ukrajna új adóváltozásokat (új adónemek, a kkv-k adózási feltételeinek változtatása) fogadott el, bár még vannak adójogszabályok, amelyek véglegesítése elhúzódhat, előzetesen áprilisig. Az ukrán élelmiszer-gazdaságot is érintette a globális pénzügyi válság (2009-ben 20 százalékkal csökkent a forgalom), és 2010-ben egyfajta stabilizálódás ment végbe az ágazatban, azzal a várakozással, hogy 2011-ben komolyabb növekedés lesz tapasztalható (4 százalékos reál GDP-növekedést várnak 2011-re; szemben a lassuló növekedésnek induló fogyasztással). Az ukrán élelmiszeripar továbbra is szétaprózódott, a legnagyobb szereplők piaci részesedése 4 százalék körülire becsülhető, és a nagyobb nemzetközi láncok közül csak a Billa és a Metro-csoport van jelen. Középtávon további konszolidáció, illetve más nemzetközi kiskereskedelmi lánc piacra lépése is valószínűsíthető. Továbbra is kérdéses azonban, hogy milyen hamar tud magára találni a kiskereskedelmi szektor; ez nagyban függ majd a hitellehetőségek elérhetőségétől (megnyílásától) és az elkölthető jövedelmek növekedésének mértékétől.

Lengyelország

Lengyelország volt az egyetlen olyan EU-beli ország, aki a válság időszakában (2008 és 2009) is reál GDP-növekedést tudott felmutatni: 2008-ban 5,03 százalékot, 2009-ben 1,7 százalékot.

A nagyobb városokban már a kiskereskedelmi láncok piaca telítődött, emiatt a közepes és kisebb méretű városokban várható egy kisebb fellendülés a láncok terjeszkedése szempontjából.

Lengyelország a közép-kelet-európai régiót tekintve az élmezőnybe sorolható, de még nem érte el a nyugat-európai szintet.

A 2008-as adatok szerint a hipermarketek 51 százalékkal, a szupermarketek 28 százalékkal, míg a diszkont áruházak 15 százalékkal részesedtek a közel 49 milliárd dolláros kiskereskedelmi eladásokból. 2009-ben már 369 hipermarketet tartottak számon (2001-ben ez mindösszesen 124 volt, ami 15 százalékos éves növekedésnek felel meg.)

A legnagyobb láncok a Metro, Eurocash, Biedronka, Carrefour, Tesco és a Schwarz-csoport által üzemeltetett Lidl. Közülük a Metro 20 százalékkal, míg a Tesco 12 százalékkal a legnagyobb tényezők.

A következő időszakban továbbra is folytatódni látszik a lengyel kiskereskedelmi szektor növekedése, köszönhetően az egy főre eső GDP emelkedésének, illetve a növekvő fogyasztói keresletnek. n

Bulgária

Bulgária a kiskereskedelmi láncok piacának tekintetében elmaradott a többi közép- és kelet-európai országgal összehasonlítva. A 2008-as Eurostat statisztikái alapján a bolgár termékek és szolgáltatások árai az EU átlagos szintjének „csak” az 50-51 százalékát érik el. A szektor mélyrepülését mutatja, hogy 2010 utolsó 5 hónapjában (december kivételével) 4,3 és 5,2 százalék között esett a kiskereskedelmi forgalom.

A német Lidl a Plus által birtokolt 23 áruház megvételével és 2010 év végén további 14 megnyitásával kavarta fel a kiskereskedelmi piacot (a Lidl egyszerre lépett be ezzel az akvizíciójával a bolgár és a román piacra is). A Lidl a növekvő létszámú árérzékeny fogyasztókra alapozva további 25 nyitást, illetve akvizíciókat tervez 2011-ben.

Mégis, a legnagyobb probléma a kiskereskedelmi láncok előtt a földterületek árának robbanása a nagyobb városokban és környékükön. A modern logisztikai épületekért komoly felárat kérnek a befektetők az elavult és kihasználatlan logisztikai épületek rovására.

Bulgária 2007-es EU-csatlakozása kétségtelenül hozott bizonyos gazdasági stabilitást, kiszámíthatóbb szabályozási környezetet és természetszerűleg emelkedő árakat. Ebből kifolyólag is a 2008-as külföldi tőkebeáramlás elérte az addigi csúcsot jelentő 2 milliárd eurót.

Mindazonáltal az elhúzódó válság továbbra is hátráltatja a fogyasztói bizalom előretörését, amely továbbra is küzd a szűk hitellehetőségekkel, illetve azok hiányával, és a nehezen beinduló foglalkoztatottság bővülésével.

Bulgária, meglovagolva az EU-csatlakozását, továbbra is alacsonyan tartja a társasági adó mértékét (10%), és a beruházásösztönző, 10%-os, egykulcsos szja-t is. Nagy adókedvezményeket élveznek a magas munkanélküliséggel bíró területekre érkező befektetések (akár 0%-os társasági adó is lehetséges).

Romániában, bár az áfa megemelése 19 százalékról 24 százalékra valamelyest tekinthető egyfajta plusz adóterhelésnek, ez nemcsak a kiskereskedelmi szektort érinti.

A kiskereskedelmi szektorban is bizonyos „válságtúlélő” stratégiákat próbálnak alkalmazni mind a kereskedők, mind a beszállítók.

A román élelmiszer- és kiskereskedelmi szektort is érintette a globális válság, amelynek hatására a fogyasztók is inkább visszafogták a fogyasztásukat, illetve kevésbé preferálták a magasabb árkategóriába tartozó termékeket.

A szektor szereplői – igazodva a megváltozott gazdasági körülményekhez – számos változást léptettek életbe az amúgy is csökkenő profitabilitásuk védelmében.

Megváltoztatták a beszerzési standardokat és a megrendelési volumeneket csökkentették.

Optimalizálták a kiskereskedelmi üzemméreteket: csökkentették a kiskereskedelmi üzletek területét, és/vagy átszervezéseket vagy bezárásokat hajtottak végre.

A kiskereskedelmi szereplők előtérbe helyezik a saját márkás termékek forgalmazását, amelyet, bár alacsonyabb eladási árral tudnak értékesíteni, mégis nagyobb volument biztosít számukra.

Románia

Romániai sajátosság, hogy ebben a válságos időben a hús-, bor és péktermékek gyártói saját kiskereskedelmi üzleteket nyitottak (100-nál több üzlettel vannak már jelen a piacon), ahol többségében (80%) saját termékekkel jelentek meg. Várhatóan ez a tendencia átmeneti jellegű lesz.