Kegyetlen piaci realitások, elapadó lojalitás a szépségiparban

„A ‘női vállalkozó’ kifejezés dehonesztáló” – mondja határozottan Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty natúrkozmetikai márka alapítója a Pénzcentrumnak adott interjújában, aki nemrég az Év Üzletasszonya címet is elnyerte a Woman of the Year 2025 gálán. Az elismerés ellenére úgy véli: a sikert nem lehet egy emberhez kötni – a márka mögött közös munka, vízió és rengeteg küzdelem áll, férjével közösen viszik a céget, amely immár 15 éve van jelen a piacon.

Vasúti ipar, tűsarkú, szibériai telep – a kezdetek

Szakonyi Eszter pályája nem a szépségiparban indult: gazdasági mérnökként tíz évig dolgozott a közép-kelet-európai vasúti járműiparban külkereskedőként. „Ott kellett igazán helytállni: szibériai járműtelepeken, iparvágányok között rohangáltam tűsarkúban” – idézi fel. A kilencvenes évek végén nőként még nyílt szexizmussal is szembe kellett néznie – „a bankigazgató a tárgyalás közepén megjegyezte, milyen csinos a fenekem” – meséli.

A szépségipar: egyszerre játék és kiállás

A szépségiparba Eszter egyfajta „színházi szerepvállalásként” érkezett – a kozmetika iránti vonzalom már korábban is jelen volt az életében. Az elején nem tervezett márkaépítést, de hamar kiderült, hogy nincs olyan minőségű termék, amivel hitelesen dolgozhatna. Így jött létre a saját termékcsalád, amely a tiszta alapanyagokra és kompromisszummentes gyártástechnológiára épül – üzleti szempontból viszont ez hosszú távon sem nyereséges.

„Ma is épphogy nullszaldón vagyunk. Ha a szokásos piaci árrést alkalmaznánk, a termékeink ötször annyiba kerülnének” – mondja. A drogérialáncokkal való együttműködés náluk inkább veszteséget termelt, mint profitot: a magas beszállítói árak és a gyenge tárolási feltételek (LED lámpák alá helyezett, így megromló termékek) komoly tanulópénznek bizonyultak.

Az álompiachoz nem elég a termék – kell a marketing is

A szépségipar irracionális vágyakat céloz – ezt Szakonyi is elismeri. „A régi receptfüzeteinkben ugyanazokat a szlogeneket olvasom, mint ma: selymes bőr, tündöklő tekintet. Ez az iparág az ígéretek világa, nem a racionalitásé.”

A marketingre azonban csak korlátozottan van lehetőségük. Influenszereket nem tudnak megfizetni, sales-csapatuk nincs, és üzletláncokba sem tudnak bekerülni. Helyette PPC-ügynökségekkel, célzott kampányokkal dolgoznak, kis lépésekkel építkezve.

Külföldön sem egyszerűbb

Próbálkoztak külföldi terjeszkedéssel is: Hollandiában például két és fél évig működtettek saját értékesítési csapatot, de végül lezárták a projektet. A kulturális különbségek, a fogyasztói szokások eltérése és a klasszikus kozmetikai szolgáltatások hiánya ellehetetlenítette a modellt. A hazai és külföldi piac más bőrproblémákra is fókuszál – míg itthon a hormonális, életmódbeli okok dominálnak, nyugaton inkább a környezeti hatások okozta irritációk a jellemzők.

Kegyetlen piaci realitások, elapadó lojalitás

A legnagyobb kihívásnak Eszter mégis a magyar vállalkozói környezetet tartja. „A kis cégeknek itthon nincs mozgásterük. Az adminisztráció, az állandó szabályváltozások, a megfizethetetlen szakemberek, a hatóságok arctalansága – ezek a mindennapok.” A lojalitás kialakítása is nehéz: „Ha hibázik valaki, és szóvá teszem, már másnap egy másik cégnél dolgozik.”

A Vintage Beauty jelenleg 20–25 fős csapattal működik, évente 500–550 millió forintos nettó árbevétellel. „Ez nem egy emberes sztori” – mondja. „A férjemmel közösen visszük a céget. Ez nem megy egy idegrendszeren keresztül. Főleg nem négy gyerek mellett.”