Kedvező trendek, optimista fogyasztók

lelmiszerexportunk hatodik legnagyobb célországa Lengyelország. Magyar cégek idén az első félév alatt 181,5 millió euró értékben adtak el oda élelmiszert. Ez a forgalom 15 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint.

Jelentős piac a visegrádi négyek legészakibb tagja, közel 39 millió lakosával. Ebből a szempontból az európai „nagy öt”, angolul big five néven számon tartott ötös fogat tagjai közül legjobban a csaknem 47 millió lakosú Spanyolországot közelíti meg.

Növekedés értékben és mennyiségben

Európában a negyedik legnagyobb növekedési ütemet érte el a lengyel élelmiszer-kiskereskedelem az idei második negyedévben, a tavalyi hasonló periódushoz képest, állapítja meg a Nielsen Growthreporter nevű, huszonegy országban rendszeresen végzett kutatása.

Ennél nagyobb növekedési rátát csak Törökországban, Norvégiában és Svédországban mértek.

Ezzel egy időben mennyiséget tekintve 1,7 százalékkal több árut adtak el a lengyelországi boltok, míg az átlagárak 1,1 százalékkal emelkedtek.

Egyre kedvezőbben alakul az ottani élelmiszer-kiskereskedelem: Forgalma értéket tekintve mind nagyobb ütemben növekszik, ha a legutóbbi három évet nézzük. Tavaly egész évre plusz 2,4 százalékot regisztráltunk.

Szintén érték szempontjából idén az első negyedév alatt plusz 4,8, majd a másodikban plusz 2,9 százalék következett, mindig az előző hasonló periódushoz viszonyítva.

Kedvező személyes pénzügyi helyzet

A lengyel fogyasztói bizalmi index a legutóbbi hét év rekordját érte el idén a második negyedévi 87 ponttal. Ennél nagyobb értéket Lengyelországban a negyedévenkénti globális felmérés során 2008 harmadik negyede során mért a Nielsen, 98 pontot.

Különösen kedvezőnek látszik a lengyel fogyasztói bizalmi index az európai, második negyedévi átlag 79 ponthoz viszonyítva.

Ha megnézzük az index három összetevőjét, akkor a következő tizenkét hónap során a lengyelek legnagyobb aránya (48%) többé-kevésbé kedvezőnek személyes pénzügyi helyzetét látja. (Európai átlag 41%).

Szintén viszonylag nagy a lengyelek vásárlási kedve. Figyelembe véve az árakat és személyes pénzügyi helyzetét, a jelenlegi időszakot az ottani válaszadók 38 százaléka tartja kedvezőnek arra, hogy megvegye, amire szüksége van. (Európai átlag: 33%).

Ami a következő tizenkét hónap munkahelyi kilátásait illeti, kisebb-nagyobb mértékben tíz lengyel válaszadó közül hárman derűlátóak. Itt véleményük alig tér el a 29 százalékos európai átlagtól.

Gondok: munkahely, egészség…

Befolyásolják a vásárlási, fogyasztási kedvet az emberek gondjai is. Arra a kérdésre, hogy mi miatt aggódik első- vagy másodsorban, a lengyelek legnagyobb arányban a munkahelyek biztonságát említették (28%). Második az egészség 22, harmadik a hitel 19 százalékkal.

Ezután, még mindig 10 százalék feletti említéssel következik az aggodalom a terrorizmus, majd a háztartási energia árának növekedése, továbbá a politikai stabilitás miatt.

Hányan spórolnak – és min?

Jobb a második negyedévi európai átlaghoz képest a lengyel helyzet a következő kérdésnél is: „Az egy évvel ezelőttihez képest változtatott-e ön háztartása költési szokásain, hogy spóroljon?”

Igennel az európaiak átlag 58 százaléka válaszolt. Szemben a lengyelek 52 százalékával.

Közülük a többség sorrendben visszafogta az otthonán kívüli szórakozást; már a felénél kisebb rész vett új ruhát, igyekezett spórolni gázzal és árammal, nyaralással vagy kisebb utazásokkal, és csak utána következik, hogy olcsóbb élelmiszerekre váltottak, 35 százalékos említéssel.

A takarékoskodásra váltott európai fogyasztók átlagosan jóval nagyobb arányban (49 százalék) váltottak olcsóbb élelmiszerekre.

Egy lengyel háztartás költségvetéséből otthoni elfogyasztásra szánt élelmiszerre 23 százalék jut; 4 százalékponttal több az európai átlagnál.