Kártyás fizetés: messze vagyunk a svédektől
Svédországban öt vásárlási tranzakcióból négy már kártyával vagy egyéb elektronikus úton bonyolódik le – írja a Business Insider nyomán a portfolio.hu. Szakértők szerint még így is legalább 15 évnek kell ehhez eltelnie ahhoz, hogy végleg megszűnjön a készpénz.
Nemrég közzétett adatok szerint a svédek évente átlagosan 260-szor fizetnek kártyával vagy egyéb elektronikus módon, készpénzzel pedig ötből csak egy esetben. A kártyás fizetési kultúra az egész világon az egyik legfejlettebbnek számít, de az elektronikus fizetést támogatja például az a 2012 végén bankok támogatásával elindult fizetési rendszer (Swish) is, amellyel mobilon egymás között is végrehajthattak tranzakciót a felhasználók.
Az elektronikus fizetési rendszerek kialakítása kezdetben nagy beruházást igényel, de hatástanulmányok szerint megfelelő kihasználtsági szint mellett a készpénzhez képest olcsóbb alternatívát jelent például egy nagy kártyás fizetési rendszer is, nem is beszélve az elektronikus fizetések gazdaságfehérítő hatásáról. Svédországban például a készpénz kezeléséhez köthető költségeket még a jelenlegi helyzetben is 1,2 milliárd dollárra, az éves GDP 0,3 százalékára becsülik évente. Magyarországon 100 milliárd forint körüli éves társadalmi költséget számítottak ki az MNB elemzői.
Magyarországon ellentétes folyamatok látszanak. A kétezres évek közepétől olyamatosan emelkedik a készpénz szerepe a gazdaságban. A GDP-hez viszonyítva 7% körül ingadozó készpénzállomány előbb 8% fölé emelkedett, majd 2010-től meredekebb pályára váltott, és 2014 első negyedévének végén már a 11%-ot közelíti. A növekedésben a főszerepet az játssza, hogy az alacsony kamatszint mellett egyre kevésbé költséges a készpénz tartása, a betétekben tartott pénz folyamatosan apad. Feltehető, hogy ezen kívül a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel is ebbe az irányba tereli a gazdasági szereplőket.
A friss MNB-s adatokból ugyanakkor az derül ki, hogy az idei második negyedévben az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest 15 százalékkal nőtt a kártyás vásárlási forgalom értéke, miközben a készpénzfelvételeké csak 3 százalékkal. Még így is közel háromszor (egészen pontosan 2,85-ször) több készpénzt veszünk fel, mint amennyit plasztikkal költünk. (portfolio.hu)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >