Kárpát-medencei együttműködés a borvidékek és a borkultúra fejlesztéséért

Magyarországi és határon túli magyar borászok erősítették meg együttműködési szándékukat szombaton Budapesten, amikor Budafokon aláírták a II. Kárpát-medencei Borszerződést a borvidékek és a borkultúra fejlesztésére.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a határon inneni és túli borászok közötti együttműködés első eredményei már mutatkoznak, de jól működő hálózatok szükségesek a magyar borkultúra határokon átívelő, Kárpát-medencei fejlődéséhez.
Aláhúzta: az elmúlt másfél-két évben már támogatás is járult az elképzelésekhez. Százas nagyságrendben kaptak határon túli borászok több millió forintot fejlesztésekre. Ha a kormány folytathatja munkáját a választások után, a 100 milliós forintos nagyságrendből a milliárdosba léphetnek át e téren – jegyezte meg az államtitkár.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a szerződés – amelyet a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a magyar Országgyűlés, a kormány és Budafok-Tétény Önkormányzatának képviselői láttak el kézjegyükkel – lehetővé teszi, hogy a magyar borászat fejlődését, szívükön viselők, közösen munkálkodjanak a Kárpát-medencében.
Becslések szerint egymillió hektárnyi szőlőterületre terjed ki a magyar borászok tevékenysége, e terület nagy része válhat a feltámadó Kárpát-medencei magyar nagy borrégió részévé – tette hozzá. Ez a borrégió nemzetközi tekintetben is verhetetlen lesz, ha az innen származó magyar borokat Kárpát-medenceiként tudjuk megjeleníteni. Ez nem revizionizmus, hanem csak leírása egy borászati nagy régiónak, amely segítheti a sikeres gazdálkodást – mondta.
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért helyettes felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medencei Borszerződés fontos nyilatkozat arról, hogy a magyar állam gondol a határon túli magyar borászokra is, és fontosnak tartja fejlődésük támogatását. Emellett pedig fontos bizonyítéka és kerete az összetartozás erősítésének.
A helyettes államtitkár jelezte: a mostani adtatok alapján a tavalyi magyarországi szüret jobban sikerült a vártnál, mivel 3,1 millió hektoliter bor került a pincékbe, szemben korábban várt 2,8-2,9 millió hektoliterrel. A többlet várhatóan nagyobb kivitelt is jelent majd, a borexport így az idén meghaladhatja a 700 ezer hektolitert, Európában ugyanis kevesebb szőlőt szüreteltek a tavalyinál – tette hozzá. (MTI)