Magazin: Kapcsolatépítés
Közösen szervezett konferenciát a Magyar Vendéglátók Ipartestülete és a NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága, amelynek keretei között június 5-én az érdeklődő vendéglátósok választ kaphattak gyakorlati problémáikat érintő kérdéseikre. A konzultáció célja nemcsak a tájékoztatás volt, de az együttműködés lehetőségeinek kutatása is.
Vendéglátóként dr. Minya Mihály, a NAV Pest megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója aláhúzta, nincs frontvonal a NAV és a vállalkozók között: a hatóság elsődleges célja nem a számonkérés, sokkal inkább valamiféle mentorálás. A konferencia jellegét illetően kihangsúlyozta, hogy kollégái a jogszabályi helyzetről, az új adókörnyezetről szeretnének tájékoztatást adni.
Kovács László, az ipartestület elnöke szerint a szakmának javaslatokra, tanácsokra van szüksége a jogkövető magatartás könnyebb kialakításához, az érdekvédelmi szervezeteknek pedig ahhoz, hogy hatékonyabban támogathassák az életszerű jogszabályok megalkotását. Az értelmetlennek érzett büntetések csökkentik a vállalkozói kedvet, rossz esetben dacot váltanak ki.
Az MVI által a NAV-hoz előzetesen eljuttatott kérdéseket három előadás keretében válaszolták meg az adóhatóság szakértői.
Dr. Lambertus József, a NAV tájékoztatási főosztályvezetője az éttermi szolgáltatások áfájának kérdésével és a turizmusfejlesztési hozzájárulással foglalkozott. A módosított áfaszabályokat illetően még mindig az SZJ-besorolás értelmezése okozza a legtöbb problémát. A kedvezményes áfakulcs alkalmazásának szabályait precízen meghatározzák a jogszabályok; a vendéglátósoknak ugyanazoknak konjunktív feltételeknek kell megfelelniük, mint korábban. A kedvezményes áfakulcs a KSH 55.30.1 SZJ-szám alá tartozó szolgáltatások esetén alkalmazható – a jogalkotók célja az volt, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazását a szolgáltatásjelleg dominálja.
A szakember rámutatott: a felszolgálási díj a termékhez kapcsolódik, tehát meghatározni annak áfája alapján kell, a borravaló viszont nem tartozik az áfaalapba. A catering szegmenst nem érintik a kedvezmények, a munkahelyi és a közétkeztetés ugyancsak a legmagasabb adózási kategóriába esik. Kedvezményes adókulccsal akkor dolgozhat egy irodaházi étterem, ha szolgáltatását bárki bármikor igénybe veheti.
A turizmusfejlesztési hozzájárulás célja a kedvezményes áfával járó állami bevételkiesés egyfajta kompenzálása. Ahol a jogszabályok szerint kedvezményes áfát kell számolni, ott a nettó összegre kell a hozzájárulást kifizetni – még akkor is, ha valami miatt a vállalkozó a terméket vagy szolgáltatást 27 százalékos áfával számlázza. A turizmusfejlesztési hozzájárulás összege az áfaalap 4 százaléka. Ezt tovább lehet számlázni a vendégnek, de akkor ez az összeg is áfaalapnak számít. Önadózó kategóriáról van szó, az áfabefizetéskor kell fizetni.
Bakos Lajos, a NAV Jövedéki Főosztály III. főosztályvezetője a jövedéki termékek szabályozásának témájával foglalkozott. Elemezte az alkoholtartalmú termékek csoportosításának rendszerét, a jövedéki termékek szabadforgalmának kategóriáit, és ismertette a szükséges tudnivalókat a kereskedés kérdéseiről, szabályairól (tárolás, készletezés, értékesítés). Hangsúlyozta, hogy a birtoklás jogszerűségének bizonyítása alapkövetelmény, és aláhúzta: a jövedéki ügyeket csak elektronikus úton lehet intézni.
Dr. Barta Beáta, az Operatív Ellenőrzési Főosztály főosztályvezető-helyettese a foglalkoztatás kérdéseiről, az online pénztárgép használatáról és a forgalomszámlálásról tartott előadást. Kiemelte, hogy a be nem jelentett alkalmazott miatt a bírságon túl (ami alkalmazottanként akár egymillió forint is lehet), a kockázatos adózónak nyilvánítás veszélye is fenyegeti a vendéglátóst. Az egyszerűsített foglalkoztatás és alkalmi munkavállalás feltételei mellett a társasvállalkozói jogállással kapcsolatos problémákat is elemezte.
Az online pénztárgép használatát illetően a szakember kihangsúlyozta a pénztárgépnapló vezetésének hasznát akár a technikai problémák dokumentálásakor is, valamint az üzembe helyezés időpontjához igazított éves felülvizsgálat szükségességét. Felhívta a figyelmet, hogy a pénztárgép rendszeres felülvizsgálata kötelező – pontosan meghatározott lépésekben és tartalommal. //
Kapcsolódó cikkeink
Ön szerint ki érdemli a Gundel-díjat 2024-ben?
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai szakíró…
Tovább olvasom >Egyre többen használják az eÁFA-rendszert
Folyamatos növekedést mutat az eÁFA rendszer használata, amellyel „élesben” január…
Tovább olvasom >NAV: a nyári munkát vállaló diákokra ugyanolyan adószabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra
A nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózására – a diákszövetkezeten…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntartható vendéglátás Magyarországon: a 2024-es év úttörői
Magyarországon a fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb kihívása, különösen az éttermi…
Tovább olvasom >Trendekbe fagylalva
Ami hosszú időn keresztül csak egy jeges nyalánkság volt, abból a…
Tovább olvasom >