Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi 4,4 százalékkal – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A havi áremelkedés 0,1 százalék volt, ezen belül az élelmiszerek és különösen a szezonális termékek drágulása befolyásolta leginkább a fogyasztói árak alakulását. A gyümölcsök áremelkedését a kedvezőtlen időjárás okozta, és az inflációs mutatókat az árfigyelési rendszerek adatai is megerősítik – mutat rá az Index cikke.
A gyümölcsök – köztük az alma, a körte, a citrom és a narancs – 4–9 százalék közötti mértékben drágultak júniusban, a KSH szerint e termékkör az élelmiszer-infláció közel felét teszi ki, így árfelhajtó hatásuk jelentős. A májusi adatokban már 4,5 százalékos éves és 0,6 százalékos havi áremelkedést regisztráltak a hideg élelmiszerek körében, főként a friss gyümölcsök miatt. Az Árfigyelő adatai szerint a szabályozott élelmiszerek ára ugyan csökkent, a nem szabályozottaké viszont átlagosan 0,3 százalékkal nőtt.
Bár a tavasz kedvező árdinamikát hozott, a nyárra fordulva az időjárási anomáliák miatt megjelentek az első tartós kínálati feszültségek, amelyek a gyümölcsök mellett más szezonális termékeket is érintenek. Ez a tendencia nem magyar sajátosság, hasonló áremelkedéseket tapasztaltak az EU több tagországában is.
A részletes inflációs bontás szerint az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt 2023 júniusához képest. A tojás 26, a liszt 24,4, az étolaj 22,2, a kávé 20,3, a csokoládé 19,6, a gyümölcs- és zöldséglé pedig 14,1 százalékkal lett drágább. Ezzel szemben a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a sertéshúsé 2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 8,6 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázé 18,4 százalékkal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kormány által márciusban bevezetett kiskereskedelmi árréscsökkentés érdemben hozzájárult az árak visszafogásához: az érintett élelmiszerek átlagosan 20, a vegyi és tisztálkodási cikkek 26 százalékkal lettek olcsóbbak. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-infláció újbóli növekedését elsősorban a klímakockázatok és a szezonális zavarok okozzák.
A kormány közleményben emelte ki, hogy az infláció elleni küzdelem részeként megállapodásokat kötöttek a bankszektorral, a biztosítókkal és a gyógyszeripar szereplőivel is. Ennek eredményeként július 1-től 44 vényköteles és vény nélküli gyógyszer ára mérséklődött, az önkéntes árkorlátozás 2026 közepéig lesz érvényben. Emellett a nyugdíjasok részére célzott élelmiszer-utalványos támogatási programot is indítottak.
A jegybank szerint az infláció az év hátralévő részében is a toleranciasáv felett maradhat, mivel a globális bizonytalanságok, a belföldi gazdasági környezet és az árkorlátozások együttesen formálják az inflációs pályát. A klímakockázatok növekvő szerepe új típusú kihívásokat jelent, amelyekre a monetáris és fiskális politika is reagálni kénytelen.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >Krisán László: A stabilizáció az első lépés, de a versenyképességhez új válaszokra van szükség
A vállalkozások számára 2024 a stabilizáció időszaka volt – de…
Tovább olvasom >Az alapvető élelmiszerek áfájának öt százalékra csökkentését szorgalmazza a DK
Az alapvető élelmiszerek áfájának öt százalékra csökkentését sürgette keddi online…
Tovább olvasom >További cikkeink
Extrém nyár, rekordmeleg: így reagálnak a boltláncok a hőségre
Soha nem mértek még olyan magas hőmérsékletet Budapesten, mint az…
Tovább olvasom >K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >Miért fogy el ilyen gyorsan a sajátmárkás tej? Az árrésstop ésszerűtlenségei a tejpiacon
Soha nem volt még ilyen bizonytalan a sajátmárkás tejtermékek helyzete…
Tovább olvasom >