Július végétől módosulnak a nitrátérzékeny területekre vonatkozó előírások

(Fotó: Pixabay)

A július végén életbe lépő módosítás meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet a könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni betakarítás után. A rendelet egyértelműen kimondja, hogy a szármaradványok bontásának elősegítésére, a pentozán hatás elkerülésére akkor is alkalmazható nitrogén, ha csak a tavaszi időszakban kerül sor a következő kultúra vetésére.
Az intenzív termesztésben használt új fajták terméspotenciáljának kihasználását elősegítve kilenc nagy területen termesztett kultúra esetében lehetővé válik nagyobb adagú tápanyag-kijuttatás. A HUN-REN ATK Talajtani Kutatóintézetének 5 éves kisparcellás és szántóföldi kísérletei alapján az őszi búza, a kukorica, a cirok, a napraforgó, a repce, a cukorrépa, a tavaszi árpa, az őszi árpa és a silókukorica esetében a kijuttatható maximális nitrogén dózisok emelése nem jelent veszélyt a vizek állapotára. A rendelet módosításával az adminisztratív terhek is csökkennek. Mivel a termelők a nitrát adatszolgáltatást a Nébih elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén rögzítik, ezért megszűnik a papír alapon vezetett nyilvántartás 5 évig történő megőrzéséről szóló előírás.

Nébih