Jövőre teljesen átalakul az öntözéses gazdálkodás rendszere

Az Országgyűlés 171 igen és 17 nem szavazattal elfogadta az Agrárminisztérium öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatát – írja az origo.

A 2020. január 1-vel hatályba lépő új jogszabály szerint a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében öntözési kerületeket jelölnek ki és ezekre vonatkozóan öntözésfejlesztési terveket készítenek, amelyek meghatározzák, hogy az adott területen milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehet öntözéses gazdálkodást folytatni.

Az ilyen terveknek megfelelő öntözés esetén nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági, illetve szakhatósági eljárást lefolytatni.

Az öntözésfejlesztési tervek a kiadásuktól számított 20 évig lesznek hatályosak, de a jogszabály rendszeres felülvizsgálatot ír elő.

Az új szabályok lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára, hogy területeiken öntözési közösséget hozzanak létre.

Ennek feltétele az öntözött terület nagyságához kötött: szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár. Az öntözési közösségeket az agrárminiszter ismeri el.

A jogszabály létrehozza az öntözési szolgalmi jogot annak érdekében, hogy
az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők más ingatlantulajdonos területén is átvezethessék az öntözőberendezést.

Az ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg, illetve a szolgalom alapítása csak abban az esetben lesz lehetséges, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el.

Nagy István agrárminiszter a jogszabály elfogadását kommentálva kifejtette, hogy a magyar gazdaság teljesítményében kiemelkedően fontos a mezőgazdaság. A magyar gazdaság és a magyar mezőgazdaság védelmében döntött a kormány az első gazdaságvédelmi akcióterv keretében az öntözési rendszer fejlesztéséről – jelentette ki a miniszter.

Kifejtette: a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.

Az öntözéses gazdálkodást támogatja az Országgyűlés által elfogadott új törvény, amelynek egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek legyen.

A miniszter hangsúlyozta: a tárca célja az, hogy az új törvénynek köszönhetően a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. A versenyképes mezőgazdaság nélkülözhetetlen alapfeltétele az öntözés, mindemellett az öntözésfejlesztés gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is. Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.

Nagy István elmondta, hogy az elfogadott törvény révén elhárulnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők.

Egyrészt a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.

Megteremtjük az öntözési közösség alakításának lehetőségét is, mellyel az együttműködésre szeretnénk ösztönözni a mezőgazdasági termelőket – mondta. A szakhatósági közreműködések átalakításával egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás is. Az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. (origo)