Jövedelmünk közel egyharmadát fordítjuk élelmiszerre

A gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni – közölte az 1200 fős mintán végzett felmérése eredményét a Generali Biztosító csütörtökön.

A KSH kimutatása szerint a magyarországi átlagkereset 150 400 forint, a Generali által megkérdezettek jövedelme 100 és 200 ezer forint közé esik, tehát átlagosnak tekinthető.

A 18-59 év közötti megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosiak vannak, akiknek 13 százaléka több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál.

A kutatás szerint a felnőttek egyharmada él olyan háztartásban, ahol a havi jövedelmek összege meghaladja a 200 ezer forintot, 10 százalékuk háztartásában pedig összesen több mint 350 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban.

A háztartások nagy átlagban havi jövedelmük 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani, amelyek közül – 12 százalékkal – kiemelkedik a hiteltörlesztés. A jövedelem 4 százaléka jut megtakarításokra, és 3 százalékot fordítanak a megkérdezettek gyermekeik támogatására. Így a bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik, ebből a legtöbbet – 32 százalékot – visz el a rezsi, 31 százalékot pedig az élelmiszer.

A jövedelmek felhasználása nagyban függ attól is, mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás. A 200 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut. A magasabb – 350 ezer forint feletti – jövedelmű háztartásokban ugyanakkor az élelmiszer- és rezsikiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra már 11 százalék jut.

Ez utóbbi jövedelmi sávba tartozók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni, az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csak 12-31 százalék közötti volt. (MTI)