Jót tett az innovációknak a karantén
Június második felében a Human Telex Consulting kutatást végzett, hogy felmérje, milyen hatással volt a COVID okozta rendkívüli helyzet a szervezetek innovációjára. Kíváncsiak voltak, igaz-e a feltételezésük, miszerint a feltételek drasztikus megváltozása kikényszerítheti az innovációt.
A HTC online kérdőívét összesen 86 fő töltötte ki. A legnagyobb mértékben a szolgáltató szektorból (egyéb szolgáltató: 50,6% + pénzügyi szolgáltató: 6,02%), a második legtöbb kitöltés pedig a termelő vállalatok területéről érkezett (16,86%).
A HTC a FORTH nemzetközi innovációs módszertan tanácsadóiként az innovációra dimenzióként tekintenek, amelynek az egyik végén evolúciós, a másikon revolúciós fejlesztés áll amely az egész világ számára eredeti ötletet vagy felfedezést jelent.
A felmérésből kiderül, hogy a karanténhelyzet az innováció növekedését eredményezte: a kitöltők 57%-a egy 10-es skálán 7 vagy nagyobb pontszámot adott, megítélésük szerint határozottan és érezhetően növekedett az innováció mértéke a cégüknél. A kitöltők 24,4%-a közepes mértékű (4-6 pont), 18.6%-a kis mértékű (3 vagy annál alacsonyabb pontszám) erősödést érzett. Fontos eredménye volt a kutatásnak, hogy a helyzetből fakadó kényszer játszotta a legnagyobb szerepet az innováció mértékének növekedésére. A szervezetek olyan helyzetbe kerültek, amelyben új megoldásokat és lehetőségeket kellett találniuk a működésük megszervezésére és sok esetben a túlélésükre. Ugyanakkor biztató jel, hogy a szervezetek kb. 30%-a kiemelte azt is, hogy lehetőséget adtak és kaptak az új ötletek bemutatására és megvalósítására, sőt vezetői motiváció és biztatás is támogatta az újításokat. Körülbelül ugyanennyi szervezetnél jelezték, hogy több idejük volt az innovációra.
A legtöbb innováció (69%) a működési folyamatok területén jelentkezett. A cégeknek teljesen újra kellett gondolni és megváltoztatni a szokásos működésüket. Úgy tűnik a legnagyobb kihívás a digitális átállás volt. Ez új önálló, egyedi megoldások fejlesztését és már létező megoldások beemelését, megtanulását, alkalmazását egyaránt jelentette. Emellett számos szervezet szolgáltatási (46,4%) és termékportfolióját (27,4%) is megújítani kényszerült.
A válaszokból látszik az az ígéretes jelenség, hogy az innovációkat részben (38,4%) vagy egészben (52,3%) megtartják a karantén utáni időkben is. A kitöltők 75%-a teszi vagy tervezi, hogy a tanulságokkal foglalkozik. Nem dobják ki a ráfordított energiát, időt, hanem a tapasztalatok feldolgozását tervezik. A kitöltők közel 70%-a vezető beosztású volt. A válaszadói aktivitásból arra is következtethetünk, hogy a vezetőknek fontos, hogy az újító gondolatok bekerüljenek és megvalósulhassanak a szervezetükben.
Kapcsolódó cikkeink
A fogyasztók többsége szerint az AI növeli majd a pénzügyi csalások előfordulásának kockázatát
A pénzügyi visszaélések megelőzésére megoldásokat kínáló Abrigo új felmérése szerint…
Tovább olvasom >Állatjólét és fenntarthatóság – Az európai állattenyésztők 2030-ig tartó jövőképe
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai…
Tovább olvasom >Kiemelt cél a hazai borágazat sikere és támogatása
A magyar borászat továbbra is a hazai agrárium egyik legfontosabb…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >Ismét elstartol a fenntartható életmód alapjaira nevelő Etesd az Eszed iskolai kihívás!
A Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért és az Okos Doboz hiánypótló…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >