Jól vizsgázott a fogyasztóvédelemnél az online FMCG

Október 31-én tartotta „Fogyasztóvédelmi Péntek” elnevezésű rendezvénysorozatának soron következő alkalmát az ITM Fogyasztóvédelemért felelős államtitkársága, amelynek központi témája ezúttal az online élelmiszer-kereskedelem volt.

Keszthelyi Nikoletta helyettes államtitkár elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi péntek sorozat célja, hogy a hatóságok és a piaci szereplők kicserélhessék egymással tapasztalataikat, hogy a jogszabályi környezet a lehető leginkább a piac érdekeit szolgálja. A megbeszélésen a Tesco, az Auchan, a CBA és a GRoby képviselői, míg hatósági oldalról az ITM mellett Budapesti Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi hatósága képviseltette magát.

Elsőként Keszthelyi Nikoletta ismertette az online tevékenységek ellenőrzésére szakosodott IT-labor eddigi munkáit, kihangsúlyozva, hogy eddig több mint kétezer ellenőrzésen vannak túl. Kihangsúlyozta, hogy az FMCG-szektorban történő ellenőrzések során semmilyen kirívó szabálytalanságot nem találtak (a próbavásárlások során sem), csak kisebb hiányosságok voltak jellemzőek.

Az online FMCG-piac idén új nagy szereplővel (Spar online) bővült, de a nem teljes választékkal rendelkező online szakáruházak száma is dinamikusan nő ezen a területen. A kínálati oldal ilyen mértékű fejlődése a közeljövőben látható módon átalakíthatja majd a fogyasztói szokásokat. Az élelmiszer jellegű termékek online beszerzésében pedig sok, a más termékkörökétől eltérő sajátosság fedezhető fel – elég csak a speciális tárolási és szállítási feltételeket igénylő árucikkekre (zöldség, gyümölcs, felvágott, mélyhűtött termékek) gondolni.

Ezenkívül még több egyedi sajátosság is napirendre került: az elállási jog alkalmazása, amely sok esetben speciális gyakorlatot igényel, vagy például a „helyettesítő termékek” kezelése, azaz amikor a megrendelés és kiszállítás között eltelt időben a kívánt termék készlete megváltozik, így annak teljesítése meghiúsul. Az ezzel kapcsolatos kötelezettséget és lehetőségeket a vásárlási szerződésben (ASZF) kell egyértelműen szabályozni. Szóba jött továbbá, hogy az élelmiszer-vásárlás kapcsán szükség lenne szolgáltatói és hatósági oldalról egy egységes, edukáció jellegű kommunikációra, hiszen sokkal összetettebb és változatosabb vásárlói réteget vonz, mint például a műszaki cikkek vagy könyvek online kereskedelme.

A közel 2 órás beszélgetés végére a résztvevőknek volt alkalmuk megismerni egymás álláspontjait, és több előrelépési pontot is megfogalmaztak, többek között egy olyan piackutatás létjogosultságát, amely a környékbeli országok (Csehország, Lengyelország) jogszabályi megoldásait és iparági tapasztalatait gyűjti össze, alapot adva a jogszabályalkotók munkájához. //