Jól indított a beszállítók és kereskedők kapcsolatát szabályozó törvény

Rendhagyó ülést szervezett a Trade magazin és a Márkaszövetség által közösen alapított Márkaklub a FOODAPEST kiállításon. Ezen a január elsején életbe lépett, az élelmiszer-termékpálya beszállítóival szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény első tapasztalatait összegezték. A beszélgetés folytatása volt egy tavaly decemberi, hasonló témájú, a PricewaterhouseCoopers és a Réti, Antall és Madl Landwell ügyvédi iroda által szervezett rendezvénynek.A beszélgetés moderátora – csakúgy, mint decemberben – Dr. Firniksz Judit, a PwC menedzsere volt. A kerekasztalnál ült Feiner Péter, az OKSZ elnöke, Fekete Zoltán, a Márkaszövetség ügyvezető főtitkára, Feldman Zsolt, az FVM főosztályvezetője, Lukács László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) elnöke, valamint Molnár Kálmán az ÉFOSZ képviseletében.
– Első benyomásunk az, hogy legfőbb célunk, az átláthatóság, megvalósíthatónak tűnik – jelezte Lukács László a törvény végrehajtásáért felelős MGSZH részéről. – Az érintetteknek ugyanis igen nagy hányada közzétette a megszabott, február elsejei határidőig az üzletszabályzatát. A közeljövőben ezeket értékelni fogjuk. Nincs felhatalmazásunk az általános szerződési feltételek alapján bármiféle szankciót elrendelni, viszont igény esetén állásfoglalásunkat, észrevételeinket újra nyilvánosságra hozzuk.
Feldman Zsolt a vezető tisztségviselők személyes felelősségével kapcsolatos törvényi passzusról beszélt:
– Számos olyan közigazgatási eljárás van, ahol a bírság adók módjára kerül behajtásra. Ez bevett és működőképes gyakorlat. Egyben végső eszköz az APEH kezében a végrehajtás során. Ugyanakkor, bár szélsőséges esetben kerülhet sor ennek alkalmazására, a személyes felelősségvállalás intézménye terjedőben van.
– A törvényt megpróbáljuk betartani, fel sem merült, hogy kísérletet tegyünk kijátszására – szögezte le Feiner Péter. – Köszönjük, hogy volt módunk beleszólni a törvény előkészítésébe és végrehajtásába. Azért kis homokszem került a gépezetbe, hiszen a január 29-ei állásfoglalás nem mindenben tükrözte az előzetes megegyezést. Így esélyünk sem volt a február elsejei határidőig alkalmazni az állásfoglalásban leírtakat. Hiába volt benne, hogy munkapéldány, a beszállítók ezt lobogtatva érkeznek tárgyalni. Ez teljesen más alkupozíciókat teremt, elsősorban a kis- és középvállalkozásokkal vannak ebből problémáink.
Bár a törvény lehetőséget ad rá, Fekete Zoltán szerint szinte kizárt, hogy egy beszállító közvetlenül a bírósághoz forduljon egy-egy ilyen vitás esetben, mert mindenkinek van veszítenivalója. Anglia példáját hozta fel, ahol szintén nem sikerült még megnyugtatóan megoldani a kérdést. Ott most egy ombudsman kinevezésén gondolkodnak, aki a beszállítói oldal szószólója lehet.
Lukács László elmondta: a hivatal a feladatának tekinti ennek a közegnek a formálását, hogy az egymásra mutogatás helyett érdemi párbeszéd bontakozzon ki. A 15 évvel ezelőtt teljes fegyverzetükben hazai piacra lépő multiláncokkal szemben a beszállítói oldal hatékonyságban, profizmusban komoly lemaradásban van, ezt a láncoknak is tudomásul kell venni. Ez viszont egy ilyen, egyenlő versenyfeltételeket biztosító törvénnyel csökkenthető.
Molnár Kálmán arról beszélt, hogy a beszállítói oldal hogyan élte meg az elmúlt hónapokat. Elismerte, voltak aggályaik azzal kapcsolatban, hogy a kereskedelmi láncok közzéteszik-e üzletszabályzataikat. Örömmel üdvözölték, hogy erre sor került. Ugyancsak pozitív tapasztalatokat szereztek az ÉFOSZ-tagok az éves tárgyalások során. A korábbi félelmek, a kölcsönös bizalmatlanság csökkenését érzékelték.
Firniksz Judit zárszavában elmondta: a beszélgetés legfőbb kérdésének az bizonyult, hogy mi az, ami ettől a törvénytől, illetőleg a jogi környezet egyéb elemeitől reálisan elvárható. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy szükség van az ehhez hasonló konstruktív dialógus folytatására.