Jöhetnek a mentes gabonafélék
A Fusarium nemzetségbe tartozó növénypatogén gombák által termelt mikotoxinok – beleértve a fumonizineket (pl. FB1), a trichotecéneket (pl. T-2 toxin – T2, dezoxinivalenol – DON) és a zearalenont (ZEA) – jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. Az ezek ellen való védekezésben és ártalmatlanításban nagy szerepet játszhatnak bizonyos mikroorganizmusok, köztük élesztők és tejsavbaktériumok. Ezek a mikrobák képesek tolerálni és hatástalanítani a mikotoxinokat, valamint gátolni a Fusarium növekedését.
A Debreceni Egyetem vezetésével egy projekt keretében élesztő törzsgyűjteményt hoztak létre, és megvizsgálták ezen mikrobák Fusarium és mikotoxin ellenes tulajdonságait. A kutatásba bevonták az indiai CSIR-NIIST kutatóintézet tejsavbaktérium törzseit is, melyek azonosítását részben az egyetem végezte el. A tejsavbaktériumok között számos olyan törzset találtak, amelyek jó Fusarium antagonista tulajdonságokkal és mikotoxin elimináló képességgel rendelkeznek. Ezeket a törzseket az indiai kollégákkal közösen tanulmányozták, és igazolták technológiai alkalmazhatóságukat TLR3 és TLR4 technológiai szinteken kukorica silózásakor és különböző magvak esetében – írj az Agrárszektor.
A vizsgálatok során különböző jó mikotoxintűrő- és hatástalanító képességű élesztőket is bevontak, melyek közül két ígéretes törzs genomját megszekvenálták, és génkészletüket elemezték, különösképpen a potenciális mikotoxin hatástalanító génekre fókuszálva. Az élesztők mikotoxintűrésének és -eliminálásának molekuláris hátterét transzkriptomikai vizsgálatokkal tárták fel.
A Schizosaccharomyces pombe hasadóélesztőt fumonisin B1 mikotoxinnal kezelték, illetve a Fusarium verticilloides kukoricakártevő gombával együtt tenyésztették, míg a Schizosaccharomyces japonicus mintákat a Fusarium graminearum gabonakártevővel együtt tenyésztették. Ezekből a mintákból azonosították a kontroll tenyészetekhez képest eltérően kifejeződő géneket, melyek a mikotoxinok elleni védekezésben játszhatnak szerepet.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a megfelelő mikroorganizmusok, mint az élesztők és tejsavbaktériumok, hatékonyan képesek csökkenteni a Fusarium növekedését és a mikotoxinok jelenlétét. Ezek a mikrobák fontos szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá tételében és az élelmiszerbiztonság növelésében. A Debreceni Egyetem és partnerei által végzett kutatások jelentős lépést jelentenek a környezetbarát és fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok felé, amelyek csökkenthetik a Fusarium által okozott károkat és az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat.
Kapcsolódó cikkeink
Generali kutatás: A magyarok csupán tizede gondolja azt, hogy fantasztikus év lesz 2025
Nemzetközi háborús konfliktus kiterjedésétől kevésbé, az infláció és az árak…
Tovább olvasom >Egy ősi gyógynövény, amely segít megszűntetni a fájdalmat
Az emberiség évezredek óta fordul a természet erejéhez, ha egészségének…
Tovább olvasom >A Shell Hungary felmérése új trendeket mutat a digitális vásárlás terén
Az okostelefonok mindennapi életünk szerves részévé váltak, a Shell Hungary…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szijjártó Péter: a kormány stratégiai fontosságú ágazatként kezeli az élelmiszeripart
A kormány stratégiai fontosságú ágazatként kezeli a jelenleg mintegy 145…
Tovább olvasom >Fidelity: Mit várhatunk Trump első napjai után?
Trump elnök első hivatali napja összhangban állt kampányígéreteivel, és több,…
Tovább olvasom >A Fanta és az Xbox együttműködése színt hoz a szürke hétköznapokba
A Fanta és az Xbox január 20-án jelentette be stratégiai…
Tovább olvasom >