Jöhetnek a mentes gabonafélék
A Fusarium nemzetségbe tartozó növénypatogén gombák által termelt mikotoxinok – beleértve a fumonizineket (pl. FB1), a trichotecéneket (pl. T-2 toxin – T2, dezoxinivalenol – DON) és a zearalenont (ZEA) – jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. Az ezek ellen való védekezésben és ártalmatlanításban nagy szerepet játszhatnak bizonyos mikroorganizmusok, köztük élesztők és tejsavbaktériumok. Ezek a mikrobák képesek tolerálni és hatástalanítani a mikotoxinokat, valamint gátolni a Fusarium növekedését.
A Debreceni Egyetem vezetésével egy projekt keretében élesztő törzsgyűjteményt hoztak létre, és megvizsgálták ezen mikrobák Fusarium és mikotoxin ellenes tulajdonságait. A kutatásba bevonták az indiai CSIR-NIIST kutatóintézet tejsavbaktérium törzseit is, melyek azonosítását részben az egyetem végezte el. A tejsavbaktériumok között számos olyan törzset találtak, amelyek jó Fusarium antagonista tulajdonságokkal és mikotoxin elimináló képességgel rendelkeznek. Ezeket a törzseket az indiai kollégákkal közösen tanulmányozták, és igazolták technológiai alkalmazhatóságukat TLR3 és TLR4 technológiai szinteken kukorica silózásakor és különböző magvak esetében – írj az Agrárszektor.
A vizsgálatok során különböző jó mikotoxintűrő- és hatástalanító képességű élesztőket is bevontak, melyek közül két ígéretes törzs genomját megszekvenálták, és génkészletüket elemezték, különösképpen a potenciális mikotoxin hatástalanító génekre fókuszálva. Az élesztők mikotoxintűrésének és -eliminálásának molekuláris hátterét transzkriptomikai vizsgálatokkal tárták fel.
A Schizosaccharomyces pombe hasadóélesztőt fumonisin B1 mikotoxinnal kezelték, illetve a Fusarium verticilloides kukoricakártevő gombával együtt tenyésztették, míg a Schizosaccharomyces japonicus mintákat a Fusarium graminearum gabonakártevővel együtt tenyésztették. Ezekből a mintákból azonosították a kontroll tenyészetekhez képest eltérően kifejeződő géneket, melyek a mikotoxinok elleni védekezésben játszhatnak szerepet.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a megfelelő mikroorganizmusok, mint az élesztők és tejsavbaktériumok, hatékonyan képesek csökkenteni a Fusarium növekedését és a mikotoxinok jelenlétét. Ezek a mikrobák fontos szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá tételében és az élelmiszerbiztonság növelésében. A Debreceni Egyetem és partnerei által végzett kutatások jelentős lépést jelentenek a környezetbarát és fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok felé, amelyek csökkenthetik a Fusarium által okozott károkat és az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat.
Kapcsolódó cikkeink
Felülvizsgálják a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát
Az agrártárca felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát A felesleges feszültségkeltés…
Tovább olvasom >A magyarok kétharmada szerint változtatni kell az életmódon a klímaváltozás miatt
Egy új, az Európai Beruházási Bank (EBB) által készített felmérés…
Tovább olvasom >Az ESG előnyei lassan körvonalazódnak
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >