Jöhetnek a mentes gabonafélék
A Fusarium nemzetségbe tartozó növénypatogén gombák által termelt mikotoxinok – beleértve a fumonizineket (pl. FB1), a trichotecéneket (pl. T-2 toxin – T2, dezoxinivalenol – DON) és a zearalenont (ZEA) – jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. Az ezek ellen való védekezésben és ártalmatlanításban nagy szerepet játszhatnak bizonyos mikroorganizmusok, köztük élesztők és tejsavbaktériumok. Ezek a mikrobák képesek tolerálni és hatástalanítani a mikotoxinokat, valamint gátolni a Fusarium növekedését.
A Debreceni Egyetem vezetésével egy projekt keretében élesztő törzsgyűjteményt hoztak létre, és megvizsgálták ezen mikrobák Fusarium és mikotoxin ellenes tulajdonságait. A kutatásba bevonták az indiai CSIR-NIIST kutatóintézet tejsavbaktérium törzseit is, melyek azonosítását részben az egyetem végezte el. A tejsavbaktériumok között számos olyan törzset találtak, amelyek jó Fusarium antagonista tulajdonságokkal és mikotoxin elimináló képességgel rendelkeznek. Ezeket a törzseket az indiai kollégákkal közösen tanulmányozták, és igazolták technológiai alkalmazhatóságukat TLR3 és TLR4 technológiai szinteken kukorica silózásakor és különböző magvak esetében – írj az Agrárszektor.
A vizsgálatok során különböző jó mikotoxintűrő- és hatástalanító képességű élesztőket is bevontak, melyek közül két ígéretes törzs genomját megszekvenálták, és génkészletüket elemezték, különösképpen a potenciális mikotoxin hatástalanító génekre fókuszálva. Az élesztők mikotoxintűrésének és -eliminálásának molekuláris hátterét transzkriptomikai vizsgálatokkal tárták fel.
A Schizosaccharomyces pombe hasadóélesztőt fumonisin B1 mikotoxinnal kezelték, illetve a Fusarium verticilloides kukoricakártevő gombával együtt tenyésztették, míg a Schizosaccharomyces japonicus mintákat a Fusarium graminearum gabonakártevővel együtt tenyésztették. Ezekből a mintákból azonosították a kontroll tenyészetekhez képest eltérően kifejeződő géneket, melyek a mikotoxinok elleni védekezésben játszhatnak szerepet.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a megfelelő mikroorganizmusok, mint az élesztők és tejsavbaktériumok, hatékonyan képesek csökkenteni a Fusarium növekedését és a mikotoxinok jelenlétét. Ezek a mikrobák fontos szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá tételében és az élelmiszerbiztonság növelésében. A Debreceni Egyetem és partnerei által végzett kutatások jelentős lépést jelentenek a környezetbarát és fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok felé, amelyek csökkenthetik a Fusarium által okozott károkat és az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat.
Kapcsolódó cikkeink
A magyarok háromnegyede jól ismeri az AI-t – derült ki az Ipsos globális felméréséből
Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról,…
Tovább olvasom >Az AI által generált reklámok negatívan befolyásolhatják a fogyasztói percepciót
Az NIQ legújabb kutatása szerint az AI által készített reklámok…
Tovább olvasom >Sikeres konzorciumi projektet zárt a Mol és a Pannon Egyetem
Sikeres konzorciumi projektet zárt a Mol és a Pannon Egyetem,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >