Jobb kedvűek a fogyasztók, de azért spórolnak is

Nagyobb lett a magyar fogyasztók költési kedve az idei első negyedévben a tavalyi negyedik negyedévhez képest. Ezt tükrözi, hogy a magyar fogyasztók bizalmi indexe három ponttal, 57-re nőtt negyedéves összehasonlításban.

Miután ön fedezte megélhetési költségeit, megmaradó pénzéből mire költ?

Földrészünk harmincegy felmért országa közül Magyarország ahhoz a hathoz tartozik, ahol szabadon elkölthető pénzükből legtöbben hitelüket, kölcsönüket törlesztik.Törökországban 42 százalék mondta ezt, majd Románia, Görögország, Bulgária, Horvátország következik, és végül Magyarország, 25 százalékos mutatóval. (Nálunk a negyedik negyedévben még 27 százalék fizetett vissza hitelt a pénzéből.)

A magyarok további költési céljai között a lakás felújítása, berendezése dominál (24%), melyet a nyaralás/üdülés követ (22%), majd az új ruha vásárlása és az otthonon kívüli szórakozás (21-21%).

Utána a sorrend: új technológiát képviselő eszközök vásárlása (17%), befektetések nyugdíjalapba (6%), részvénybe vagy valamilyen alapba (5%). További 1% nem tudja.

„Mivel csökkentek az olajárak, az amerikai és az európai fogyasztók, illetve az olajimportőr országok fogyasztói választhatnak, hogy kiadják-e pénzüket, vagy félreteszik” – állapítja meg Louise Keely, a Nielsen szenior alelnöke és a Kereslet Intézet (Demand Institute) elnöke. „A 2015 eleji adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók nem költik el mindazt, amijük van. A megtakarítások és befektetések trendjei szerint a fogyasztók ugyan világszerte jobb kedvűek, mint néhány évvel ezelőtt, de azért fontosnak tartják, hogy felkészüljenek a jövőre.”

Szavai Magyarországra is érvényesek. Hazánkban a válaszadók 32 százaléka tesz félre pénzéből. Arányuk 7 százalékponttal nagyobb, mint a negyedik negyedévben.

A magyar fogyasztók jobb kedvét az is indokolja, hogy amíg a negyedik negyedévben, miután gondoskodott megélhetéséről, még 33 százalékuknak nem maradt szabadon elkölthető pénze, arányuk az első negyedévben 27 százalékra csökkent.