Jó reklám a multiknak a kormány által előírt kötelező akció?
Kereskedők folyamodnak a kormányhoz, hogy megvitassák a nagy élelmiszerláncok kötelező akcióinak hatásait a kisboltokra. Az ATV Híradó riportja szerint az akciók kötelező közzététele óriási ingyenreklámot jelent a multik számára, amelyek nyereséget hoznak számukra, míg a kisboltok lassan küzdenek az életben maradásukért, mivel folyamatosan csökken a piaci részesedésük.

Hátrányba hozza a kisboltokat a kötelező akciózás
Az európai élelmiszerár-drágulás miatt az emberek egyre jobban figyelnek, hogy hol és mire költenek, és a nagy élelmiszerláncok heti vagy napi árzuhanással és akciókkal próbálják becsábítani a vásárlókat az üzletekbe. Azonban a kiskereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy nagyobb mennyiségben rendeljenek be és akciót szervezzenek, mint a nagy láncok, amelyek könnyen áttolhatják az őket megillető piaci részesedést a kötelező akciózás következtében.
Az agrárközgazdászok úgy látják, hogy már az ársapkák is kedveznek a nagy élelmiszerláncoknak, és a kötelező akciózás további nyereséget hozhat számukra. A friss adatok szerint a hazai kiskereskedők piaci részesedése már csak 35 százalék, a kisboltok egyre veszteségesebbek.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt javasolja, hogy az állami intézkedések hatásait a piacra folyamatosan meg kell vitatni és egyeztetni kell a kereskedőkkel. Az MNB kimutatása szerint az ársapkák nem rendelkeznek inflációcsökkentő hatással, és akár 3-4 százalékponttal is emelik a fogyasztói árindexet.
Európa más országaiban a kormányok többnyire adócsökkentéssel tartják alacsonyan az élelmiszerárakat, és például Spanyolország, Lengyelország és Portugália is nullára csökkentette az alapvető élelmiszerek áfáját. Azonban Magyarországon a kormány a kötelező akciókkal és az ársapkákkal próbálja javítani a helyzetet, ami a nagy élelmiszerláncoknak kedvez, de a kiskereskedőknek tovább nehezíti az életüket.
A helyzet azonban nem csak a kiskereskedők szempontjából aggályos, hanem az általános élelmiszerárak miatt is. Az MNB kimutatása szerint az ársapkák nem vezettek inflációcsökkenéshez, hanem épp ellenkezőleg, emelték a fogyasztói árindexet. Ez azt jelenti, hogy az embereknek kevesebb pénzük marad a zsebükben az élelmiszerre, ami súlyosan érinti a legkiszolgáltatottabb rétegeket is.
Európa más országaiban a kormányok adócsökkentéssel tartják alacsonyan az élelmiszerárakat, de Magyarországon a kötelező akciók és az ársapkák az eszközök, amelyekkel a kormány reagál a problémára. Ez azonban nem megoldás, mivel csak tovább növeli a nagy élelmiszerláncok előnyét, és tovább nehezíti a kiskereskedők és a fogyasztók helyzetét.
A kereskedőknek és a kormánynak együtt kellene dolgozniuk egy olyan megoldásért, amely előnyös mind a nagyobb, mind a kisebb kereskedőknek, valamint az árakat is alacsonyan tartaná, ezáltal javítva a vásárlók élelmiszerhez való hozzáférését és anyagi helyzetét. Az adócsökkentés, a támogatások és az egyéb intézkedések lehetnek az út a kiegyensúlyozottabb piac és a jobb élelmiszerellátás felé.
Kapcsolódó cikkeink
Pajzs a résen
Normál, kiszámítható piaci környezetben a kereslet és kínálat kapcsolata határozza…
Tovább olvasom >Sok magyar tulajdonú bolt is bajba kerül az árréstop egymilliárdos határa miatt
„Bezár.” – ennyit válaszolt egy vidéki franchise bolt vezetője arra…
Tovább olvasom >Idén a tavalyinál több forrást biztosít a falusi kisboltok számára a kormány
A kormány 2025-ben a tavalyinál több forrást biztosít a Magyar…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >