Jelentősen romlott a GfK áprilisi német fogyasztói hangulatindexe
Jelentős mértékben romlott, és 2009 óta a legalacsonyabb szintet érte el a GfK gazdaságkutató áprilisi német fogyasztói hangulatindexe az intézet honlapján csütörtökön publikált felmérés alapján.
A hangulatindex áprilisra vonatkozóan az elemzők által várt 7,1 pont helyett 2,7 pontra, 2009 májusa óta a legalacsonyabb szintre esett az előző havi 8,3 pontról.
A felmérés eredménye tükrében a GfK visszavonta az idei évre a lakossági fogyasztás egyszázalékos növekedésére tett előrejelzését.
„A kiskereskedelemnek, a feldolgozóiparnak és a szolgáltatóiparnak egyaránt recesszióra kell felkészülnie” – jelentette ki Rolf Buerkl, a GfK szakértője, hozzátéve, hogy a kutatóintézetnek egyelőre nem áll módjában előrejelzést adni az idei évre, azt majd több adat birtokában fogja megtenni annak függvényében, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések mennyi ideig maradnak érvényben.
Az áprilisra vonatkozó felmérésben egyaránt jelentősen romlott a fogyasztók megítélése jövedelmük várható alakulásáról és a gazdasági kilátásokról. Gyengült emellett a fogyasztók vásárlási hajlandósága is.
A jövedelmi várakozásokat számszerűsítő mutató áprilisra vonatkozóan 13,4 ponttal esett az előző havihoz képest, és az így elért 27,8 ponton hét éve a legalacsonyabb szintre került. 2013 márciusában 27,5 ponton állt a mutató. Az egy évvel korábbihoz képest az idei áprilisi mutató közel 28 pontot veszített.
A gazdasági kilátások megítélését számszerűsítő mutató 20,4 ponttal esett az előző havihoz képest áprilisra vonatkozóan mínusz 19,2 pontra. Ennél alacsonyabb értéket legutóbb 2012 augusztusában kalkulált a GfK, mínusz 20,0 pontot. A mutató legfrissebb értékbe 27 ponttal áll az egy évvel korábbi alatt.
A lakosság vásárlási hajlandóságát számszerűsítő index 22,2 ponttal esett 31,4 pontra. Ennél alacsonyabb szinten legutóbb 2013 júniusában állt, 31,1 ponton. Az egy hónap alatt elveszített 22 pont a felmérések történetében az egyik legnagyobbnak számít. Ennél nagyobb mértékű csökkenésre legutóbb több mint tizenhárom éve, 2007 januárjában volt példa. Akkor az áfa megemelése idézett elő 60 pontos havi esést.
„Nehéz idők előtt áll a kiskereskedelem” – jegyezte meg Buerkl. Mindazonáltal a járvány erőteljes lökést adott a gyógyszer, illatszer és háztartási cikk kereskedelmi, valamint az élelmiszer kiskereskedelmi cégek forgalmának, ahol az eladások tizennégy százalékkal növekedtek meg az előző havihoz képest. A lakosság készletfelhalmozó bevásárlásai egyes kategóriákban 220 százalékos forgalomnövekedést idéztek elő. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tovább csökkent a kiskereskedelem részesedése a lakossági költésekben az EU-ban
A kiskereskedelemben eszközölt kiadások 2023-ban immár a második évben csökkentek,…
Tovább olvasom >Nem jött be a csipszadó, még több egészségtelen ételt esznek a magyarok
A Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása szerint nem vált be…
Tovább olvasom >GKI: Hogyan teljesítenek a hazai cégek a digitalizáció szempontjából EU-s vetélytársaikhoz képest?
Az elmúlt évtizedek alapján világosan látszik, hogy azok a cégek…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >BMI: Mélyülő zsugorodás októberben
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke: 47,6.…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >