Jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása
Az elmúlt évek során a termékek, így az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák orvoslása és az újrahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, egy uniós irányelv útmutatása alapján az összes tagállamban, így Magyarországon is bevezetésre kerül az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR).
Az már hazai sajátosság, hogy 2023. július 1-től nem az állam vagy piaci szereplők által alapított non-profit irányító szervezet, hanem a MOL által működtetett koncessziós társaság fogja kollektívan teljesíteni a szükséges visszagyűjtési és hasznosítási feladatokat a gyártók nevében. A piaci szereplők eleve hatékonyabbnak és olcsóbbnak tartották volna a feladatok végrehajtását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, piaci alapokon működtetni. Ezért a koncessziós tervekkel kapcsolatos aggályaikat az élelmiszergyártók is folyamatosan jelezték a hazai jogalkotók számára. A félelmeik sajnos máris beigazolódni látszanak, mert a koncessziós megoldás hatékony működőképességének megkérdőjelezhetősége mellett, nagy érvágást jelent majd a gyártók számára, hogy július 1-től az eddig erre a célra befizetett környezetvédelmi termékdíj összegének a többszörösét, 3-5-ször, bizonyos esetekben akár 10-szer annyit kell majd fizetniük az egyes csomagolóanyagok után.
A gyártókat képviselő szakmai szervezeteket sem vonták be a díjtételek kialakításába, így nem világos a költségviselők számára, hogy mi alapján kerültek meghatározásra az új díjtételek, következésképpen az sem látható, hogy érvényesül-e az az Európai uniós irányelv, ami szerint csak a tényleges, indokolt költségeket tartalmazhatná a díj.
A gyártók önköltségnövekedése kettős; nem csak a boltba kerülő csomagolt élelmiszerek csomagolására kell magasabb díjat fizetniük, de a teljes termelési és ellátási lánc mentén a csomagolások minden elemére magasabb költségek rakódnak. A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani. Magyarán az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-től bevezetendő magas díjak miatt. Ez a költségnövekedés is további negatív hatással lehet a hazai élelmiszerpiacra, tovább erősítve az ársapkák és a kötelező akciózás kártékony piactorzító hatásait.
Mindezek alapján a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) meggyőződése, hogy az élelmiszerárak további emelkedésének megakadályozása, valamint a hazai élelmiszeripari vállalkozások talpon maradásának és versenyképességének biztosítása érdekében, a díjak auditált felülvizsgálatára és jelentős csökkentésére van szükség. Szövetségünk ezért sürgős egyeztetést javasol a kormányzat és a gyártók érdekképviseleti szervei között.
Kapcsolódó cikkeink
Mindent egy helyről: karácsonyi ajándékért is érdemes elmenni az Auchanba
Év végén a megszokottnál nemcsak többet vásárolunk, hanem aki teheti,…
Tovább olvasom >Az élelmiszeripar jövője: a vállalatok 50%-a fenntartható megoldások bevezetését tűzi ki célul – A Tetra Pak felmérés eredményei
Az élelmiszergyártás továbbra is energiaigényes folyamatokra és fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik,…
Tovább olvasom >Raisz Anikó: a cél nem a műanyag betiltása, hanem azok biztonságos és fenntartható használatának elősegítése
A cél nem a műanyagok betiltása, hanem azok biztonságos és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Cégtrend 2024. évi: 11 ezerrel kevesebb cég: a 2024-es cégtrendek számokban
A működő társas vállalkozások száma 11 ezerrel csökkent 2024 végére.…
Tovább olvasom >Jobb lesz az anyagi helyzetünk 2025-ben? Kutatás készült arról, mit gondolnak a magyarok
Vegyes várakozásokkal tekint a hazai lakosság az idei pénzügyi helyzetére.…
Tovább olvasom >Soha nem látott magasságban a kávé ára
2024 decemberének elején a nemzetközi piacon rekordszintre emelkedett a kávé…
Tovább olvasom >