Jelentősen nőtt a jövedelem a mezőgazdasági termelésben

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) frissen publikált előzetes adatai szerint a mezőgazdasági termelők közül az egyéni gazdaságok (egyéni mezőgazdasági vállalkozók és őstermelők) egy hektárra jutó jövedelme 2011-ben az előző évhez képest 47 százalékkal nőtt, ami elsősorban a gabonaárak emelkedésével függ össze.

A tanulmányból kitetszik, hogy az élelmiszertermelő gazdák jövedelme a tesztüzemi rendszer adatai szerint az EU-csatlakozás óta csaknem folyamatosan növekedett, ami részben az évről évre emelkedő közvetlen támogatásoknak köszönhető. A 2009-es visszaesés után 2011-ben folytatódott a jövedelem növekedése. Mivel a május 31-i mérlegzárás előtt a társas gazdaságok (gazdasági társaságok és szövetkezetek) pontos jövedelmi adatai nem állnak rendelkezésre, a 2011-re csak az egyéni gazdaságok jövedelmét közlik.

A 2011-es év azonban nem volt egyformán kedvező az összes gazdaság számára. Az év nyertesei a szántóföldi növénytermesztők voltak, náluk a jól szervezett termékpálya a gabonaárak növekedésével és emelkedő hozamokkal párosult.

A zöldségtermesztők jelentős veszteségeket szenvedtek el az előző évhez képest, ami főként az árak csökkenésével magyarázható, míg a szőlészeteknél és a gyümölcstermesztőknél nőtt a jövedelem. Az állati termékek árai 2010-hez képest mintegy 20 százalékkal emelkedtek, ez a jövedelem növekedésében is megjelent, annak ellenére, hogy a takarmányköltségek is növekedtek.

Az egyéni gazdaságok jövedelme üzemtípusonként
(Nettó hozzáadott érték)

Annak ellenére, hogy az egyéni gazdaságok 2011-ben az előző évhez képest csaknem 80 százalékkal növelték az egy hektárra jutó bruttó beruházásaikat, a hosszú távú tendencia aggodalomra ad okot. A jövedelmek 2003 óta szinte folyamatosan nőttek, az egyéni gazdaságok 2011-ben több mint négyszer annyi jövedelmet értek el, mint 2003-ban. Azonban a beruházások 2011-ben sem érték el a csatlakozás előtti szintet! Márpedig a beruházások, a termelési technológia folyamatos korszerűsítése elengedhetetlen feltétele a versenyképesség javításának. Elgondolkodtató – állapították meg az AKI munkatársai –, hogy a csatlakozás után eltelt hét teljes évből ötben az egyéni gazdaságok nettó beruházása negatív volt, vagyis a beruházások összege az amortizációt sem haladta meg, a gazdálkodók az elhasználódott eszközeiket sem tudták pótolni.

Az alapadatokat az AKI által működtetett tesztüzemi rendszer (angolul: Farm Accountancy Data Network, rövidítve: FADN) biztosította. A rendszer a mezőgazdasági vállalkozásoknál gyűjtött számviteli, valamint termelési adatokra épül és alapvetően ezen vállalkozások jövedelmeinek alakulását vizsgálja, beleértve a befolyásoló tényezők, így a termékszerkezet, a ráfordítások, az árak és a támogatások szerepének kimutatását is. A tesztüzemi rendszer eredményszemléletű, az egyéni gazdaságok (őstermelők és mezőgazdasági vállalkozók) adatait is a társas gazdaságokhoz (gazdasági társaságok és szövetkezetek) hasonló struktúrában tartalmazza, tehát az egyéni gazdaságoknak is van mérlegük és eredmény kimutatásuk. Az adatbázisban szereplő, több mint 1900 tesztüzem azt a 107 ezer mezőgazdasági termelőt képviseli, amelyek egy adott méretküszöb fölött helyezkednek el, s jelentős árutermelést folytatnak. Ez a 107 ezer gazdaság az összes mezőgazdasági terület 93 százalékát használja, és náluk található az állatállomány 87 százaléka.

Az adatbázisban található üzemek adatait a súlyszámaikkal felszorozva az egész hazai árutermelő mezőgazdaságra érvényes eredményeket kapnak. A jövedelmi mutatók közül a nettó hozzáadott érték teszi lehetővé az egyéni és a társas gazdaságok eredményeinek közvetlen összehasonlítását. A nettó hozzáadott érték tartalmazza a jövedelmet, valamint ebből kell fedezni a munkabéreket, a kamatokat és a bérleti díjakat. (munkatársunktól)