Jelentősen lassul idén az élelmiszerek drágulása

Idén tovább emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, az elmúlt két évben tapasztalt jelentős drágulás után azonban a növekedés mértéke visszatér egy konszolidált, egyszámjegyű szintre. A mezőgazdasági termelői árak éves szinten 2-4 százalékkal, míg az élelmiszeripar belföldi árai 3-5 százalékkal nőhetnek, az élelmiszerek kiskereskedelmi ára pedig átlagosan 3-4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet – mondta a bank sajtótájékoztatóján Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ, -Elemzés vezető agrárszakértője.

A kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi csökkenés után 2024-ben már újra – kisebb mértékű – növekedést mutat az élelmiszerárak idei visszafogottabb emelkedésének köszönhetően. A vásárlók pénztárcája azonban továbbra sem bír el mindent, amit korábban, ezért reneszánszukat élik az áruházak olcsóbb, saját márkás termékei és a vásárlói hűségprogramok. A fizetőképességi korlátok miatt sorra hullanak ki a kosárból a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek. Az akcióvadászat pedig egyfajta irányított fogyasztási szerkezetet alakít ki: sokan nem azt veszik, amit szeretnének, hanem azt, amit megengedhetnek maguknak.

A globális élelmiszerárak is tovább emelkednek idén. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint az árak több mint negyven hónapja nőnek, a drágulás mértéke azonban már két éve lassul és idén tovább csökken. A FAO élelmiszer-árindexe (FFPI) februárban 117,3 ponton állt, amely 0,9 ponttal alacsonyabb a januári szinthez képest, és 13,8 ponttal marad el az egy évvel korábbi azonos időszaktól. Az Erste előrejelzése szerint az FFPI értéke lassuló ütemben ugyan, de tovább csökken idén, vagyis a drágulás mértéke alacsonyabb lesz, és őszre visszaállhat a referencia-időszakot jelentő 2014-2016-os évek átlagára.

Bár a mezőgazdasági termelői árak a 2023-ban mért közel 16 százalékos visszaesés után idén kis mértékben, 2-4 százalékkal emelkedhetnek, a gazdák nem dőlhetnek hátra. Tavaly a mezőgazdasági beruházások folyó áron számolva hat százalékkal maradtak el az előző évi csúcstól, míg a gépek és alkatrészek vásárlása összesen 20 százalékkal esett vissza – mindkét esetben hatéves trend tört meg a csökkenéssel. Az AKI Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a gazdák 2023-ban az egy évvel korábbinál közel 19 százalékkal, míg az elmúlt tíz év átlagával összevetve 36 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak.

Ahhoz, hogy ezekben a folyamatokban kedvező fordulat következzen be, nem csak az új pályázati ciklusra, hanem a jövedelemtermelő képesség javulására is szükség van. Az Erste előrejelzése szerint erre leghamarabb 2025-ben lehet számítani, amikor az idén beadott pályázatok megvalósítási szakaszba érnek. Addig is a jövedelmezőség csökkenése lendületet ad a koncentráció növekedésének a mezőgazdaságban. Ezt minden üzemméretben érzékelni lehet majd. A szántóföldi növények esetében például a műtrágyák és a növényvédő szerek visszafogása nyomot hagy a terméseredményeken, és a piaci árak sem kecsegtetnek érdemi emelkedéssel. A sertésszektorban folytatódhat a konszolidációs időszak. Az árak kedvező alakulása, valamint a termelésbe álló beruházásoknak köszönhetően emelkedésnek indulhat a sertésállomány, és javulhat a jövedelmezőség – tette hozzá Fórián Zoltán.

Az élelmiszerárak alakulása meghatározó a hazai fogyasztói árindexben, részaránya az elmúlt években (pandémia, Európa-rekorder infláció, tavalyi recessziós év) még tovább is nőtt. Idén az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban elérte a 30 százalékot, amellyel ez a legjelentősebb termékcsoport az infláció alakulása szempontjából. A magyar élelmiszerhányad uniós összevetésben nem számít kirívónak, de összességében a magasabbak közé tartozik, ugyanakkor messze elmarad a régióban például a szlovák vagy a román értéktől – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Az infláció szempontjából kedvező a globális élelmiszeráraknál bekövetkezett fordulat, és ahogyan azt a FAO idősoros adatai mutatják, már egy ideje csökken a globális élelmiszerinfláció mértéke. Ennek fényében úgy tűnik, Magyarországon elsősorban a fogyasztói kereslet erőssége vagy gyengesége fogja meghatározni, hogy milyen mértékű átárazásokat képesek érvényesíteni a szektor szereplői a közeljövőben. Ugyanakkor folyamatos felfelé mutató árkockázatokat generálnak a kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és szabályozói terhek, így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet ebben a szektorban. Mindent összevetve az élelmiszerárak alakulása 2024-ben, az előző két évvel ellentétben, nem felfelé, hanem lefelé húzhatja az inflációt, amely idén az Erste előrejelzése szerint 4,7 százalék lehet – tette hozzá Nagy János.