Jelentősen bővült a magyarországi fürdők vendégforgalma tavaly

Jelentősen bővült a magyarországi fürdők vendégforgalma tavaly, az előzetes adatok szerint 6-7 százalékkal több, közel 42 millió vendéget fogadtak – mondta Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség új elnöke a Magyar Turisztikai Szövetség sajtóbeszélgetésén kedden Budapesten.

A gyógy- és egészségturizmusban jelentős növekedési lehetőség van a turisztikai szervezetek szerint, a gyógy- és wellnessfürdők az összes szállodai vendégéjszaka több mint 30, az ágazat árbevételének 30 százalékát adják.
A fürdőszövetség elnöke rámutatott: az ország tíz leglátogatottabb úti célja között 9 fürdőváros, 8 gyógyhely van. Az országban 564 közfürdő működik, köztük 86 gyógyfürdő, de csak a 20 legnagyobb tud stabilan nyereséget termelni, amit az ágazat legnagyobb tragédiájának nevezett.
Közölte: a gyógyfürdőket 1453 termálkút látja el és 256 féle minősített gyógyvízzel rendelkezik az ország. A turisztikai szövetséggel azon dolgoznak, hogy átfogó kutatás készüljön a magyar gyógyvízkincsről a fürdők látogatottságának további növelésére.
Az elnök a fürdőágazat fő problémái közé sorolta, hogy a magyarországi fürdők 98 százaléka önkormányzati tulajdonú,, miközben a versenypiacon kell működniük. Az állami költségvetés 2012 óta változatlan összegű, 4,2 milliárd forintos támogatást ad a társadalombiztosításból finanszírozott gyógyfürdőkúrához.
Ezért szerinte reformok kellenek az ágazat fenntarthatósága érdekében, erre javaslatot tesznek a kormánynak. Az elnök 2020-tól lát esélyt a finanszírozás változására.
A fürdőszolgáltatások 27 százalékos áfáját „óriási problémának” nevezte, miután a környező országok között ez a legmagasabb, ami komoly versenyhátrány az ágazatnak. Erről is tárgyalnak majd a kormányzat képviselőivel – tette hozzá.
Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke ismertette: mára a vendégéjszakák több mint egynegyedét adja az egészségturizmus, míg 2000-ben alig 10 százalék volt az arány. A gyógyszállodák teljes árbevétele 2013-tól négy év alatt jelentősen, 54 százalékkal bővült, 48,6 milliárd forintra, a bővülés tudományosan is megalapozott kutatásokkal alátámasztva folytatódhat – mondta.
Közlése szerint a magyarországi fürdők 156 milliárd forint árbevételt értek el 2016-ban, a gyógyászat bevétele ebből 13,2 milliárd forint volt. A legfontosabb küldőpiacok között a szomszédos országok dominálnak.
Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke ismertette: a magyarországi szobakapacitás 10 százalékát adják a gyógyszállók, ez 40 szállodát és mintegy 5200 szobát jelent. Kedvezőnek nevezte, hogy az itt évente átlagosan elért 2,5 millió vendégéjszaka fele belföldi, fele külföldi.
Vidéken a gyógy-, és egészségturizmusban jelentős növekedési potenciál van. Készülnie kell nemzetközi kutatásnak a magyar gyógy- és egészségturizmusról, a gyógyvizek hatásairól a teljesítmény javításához, a jobb értékesítéshez, ezt a fürdőszövetséggel közös terveik között szerepel – mondta a szakember.
Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke közölte: a 32 tagjuk között felmérést végeznek a szükséges tanulmányok témáiról, forrásigényéről, és ezekből kutatási tervet állítanak össze. (MTI)