Jelentősen bővült a juh- és kecskeágazat az elmúlt öt évben

Jól teljesített az elmúlt években a juh- és kecskeágazat, kibocsátása folyó áron közel 50 százalékkal nőtt 2010-2015 között, volumenben pedig 11 százalékos volt az emelkedés – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten.

Feldman Zsolt a Juh Terméktanács 25 éves jubileumi konferenciáján elmondta: a kiskérődzőágazat tavalyi kibocsátása – az utolsó lezárt gazdasági évben – elérte a 20,8 milliárd forintot; a magyar mezőgazdaság kibocsátásának 0,8 százalékát adta, míg a 857 milliárd forintos állattenyésztés kibocsátásának 2,4 százalékát.
Hozzátette, a juhállomány június elsején 1,235 millió, míg a kecskék száma a múlt év decemberében 72 ezer volt.
A juhállomány száma ez év június elsején 34 ezerrel volt magasabb, az egy évvel korábbinál. Az anyajuhok száma ugyanakkor 49 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban és a 809 ezret érte el. A kecskeállomány egy év alatt 2 ezerrel nőtt, az anyakecskék száma 34,1 ezret tett ki. Az anyakecskék száma 200 darabbal emelkedett.
A juhágazatban 2012 óta folyamatosan nő az állomány. Az ágazat piaci helyét alapvetően a kivitel határozza meg. Az ágazat termelési értéke tavaly a KSH adatai szerint 15,1 milliárd forintot tett ki. (A kecskeágazat termelési értéke 2015-ben 1,5 milliárd forint volt.)
A vágójuhtermelés négyötödét külföldön, elsősorban Olaszországban, kisebb részben Romániában, Horvátországban, Franciaországban Szlovákiában és Németországban értékesítik. Az árak szezonálisan változnak. Az elmúlt két évben ezt a szakértők elfogadhatónak ítélték. A termelői ár például a múlt év októberében kilogrammonként 1000 forint körül alakult.
A juhágazat támogatására tavaly összesen mintegy 8 milliárd forint jutott. Az idén hasonló összeggel – mintegy 7,88 milliárd forinttal – kalkulálhatnak a juhtartók. Ez a támogatási szint fennmarad a mostani uniós költségvetési ciklusban, 2020-ig – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: az anyakecske kisösszegű – de minimis – támogatását szintén fenn kívánják tartani, ami éves szinten az idén meghaladja összességében a 200 millió forintot. Ez egyedenként 7000 forintos támogatást jelent – közölte Feldman Zsolt.
Kitért rá: az FM egy tenyészkos- és tenyészbak-beállítási program elindításán dolgozik. Ezt a tervek szerint jövőre indítanák el, tervezett éves keretösszege 300 millió forint lenne.
Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke az MTI-nek elmondta: az idei év nem volt kedvező a juhágazat számára, mert egész évben nyomottak voltak a bárányárak. Ez az jelenti, hogy a magyar bárányokért a vevők kilónkét 60-80 forinttal kevesebbet fizettek az előző évinél. Most a legkelendőbb 20-24 kilogrammos kategóriában az ár kilogrammonként 3,2 euró körüli, vagyis mintegy 950 forint körül mozog. A magyar juhágazatban évente mintegy 600 ezer bárányt értékesítenek, döntően exportra. Az ágazat árbevétele éves szinten – kereslettől és ártól függően – 15-17 milliárd forint – közölte a Juh Terméktanács elnöke. A kecskeágazat termelési értéke 2015-ben 1,5 milliárd forint volt. (MTI)