Hússzoros a különbség a leggazdagabb és legszegényebb EU-régió között
Óriási különbségek voltak az európai uniós tagállamok 276 régiója között az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében 2015-ben – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adataiból.
A legszegényebb területen, a bulgáriai Severozapaden régióban vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 29 százalékára rúgott, míg a leggazdagabb körzetben, az Inner London-West brit régióban ez az arány 580 százalékot tett ki.
Az Eurostat közleményében kiemelte, hogy egyes régiókban az adatokat jelentősen befolyásolja az ingázók magas száma, amely nagy mértékben megemeli az adott régiókban az egy főre jutó GDP-adatot.
Tavalyelőtt 4 régióban haladta meg az EU-s átlag kétszeresét az egy főre jutó GDP, míg 19 régióban az uniós átlag felét sem érte el.
A leggazdagabbak listáját vezető Inner London-West régió után Luxembourg következett, az EU-átlag 264 százalékával, majd a németországi Hamburg (206 százalék), a belgiumi Brüsszel (205 százalék) és a szlovákiai Pozsony (188 százalék) jött a sorban.
Összesen 19 régióban volt az EU-s átlagnak kevesebb mint 50 százaléka az egy főre jutó hazai össztermék: ebből 5 található Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon 4-4, Romániában 3, Görögországban 2 és Franciaországban 1.
A legszegényebbek kategóriájában a bulgáriai Severozapaden mögött a franciaországi Mayotte (32 százalék), majd a bulgáriai Severen tsentralen és Yuzhen tsentralen (mindkettő 33 százalék), a romániai Nord-Est (34 százalék) következett.
A hét magyarországi régió közül a közép-magyarországiban volt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson számolva: az uniós átlag 105 százalékára rúgott. A második helyezett nyugat-dunántúli régióban ez az arány elérte az uniós átlag 75 százalékát, a Közép-Dunántúlon pedig a 64 százalékát. A maradék négy régióban 50 százalék alatt volt az arány: a Dél-Dunántúlon 45 százalék, a Dél-Alföldön 48 százalék, Észak-Magyarországon 45 százalék, az észak-alföldi régióban pedig 43 százalék.
Az egyes országokat tekintve Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama 2015-ben: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlag 264 százalékát tette ki, míg a legszegényebb országban, Bulgáriában ez az arány mindössze 47 százalékra rúgott. Magyarországon vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlag 68 százalékát érte el. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Uniós biztos: az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >Farkas Sándor: meg kell maradnia a területalapú támogatásnak a 2028 utáni, hétéves uniós költségvetésben is
Magyarország azt szeretné, hogy a 2028 utáni uniós költségvetési időszakban…
Tovább olvasom >Zöld utat adott az EU az alkoholmentes bio bor készítésnek
Az Európai Unió Bizottsága az ökorendelet megfelelő módosításával lehetővé tette,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >Kilőtt Kína kiskereskedelmi forgalma az év első két hónapjában
Kína ipari termelése a decemberinél kisebb, de a várakozásokat meghaladó…
Tovább olvasom >