Jelentős növekedéssel és inflációcsökkenéssel kezdte az évet az Európai Unió

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az idei első negyedévben mind az EU-ban, mind az euróövezetben 0,3 százalékkal növekedett a GDP, ami jelezheti a 2022 vége óta tartó gazdasági stagnálás végét. A növekedés hátterében elsősorban a magánfogyasztás áll, amit a reálbérek és a foglalkoztatás növekedése ösztönöz, bár a magas megtakarítási hajlandóság továbbra is fékezi a fogyasztást. A beruházások terén mérséklődő növekedés figyelhető meg, különösen a lakásépítési szektorban.

Az infláció tekintetében az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 2023-as 6,4 százalékról idén várhatóan 2,7 százalékra, jövőre pedig 2,2 százalékra csökken. Az euróövezetben hasonló trend figyelhető meg, ahol az infláció a tavalyi 5,4 százalékról idén 2,5 százalékra, 2025-re pedig 2,1 százalékra mérséklődik.

Magyarország gazdasági helyzete azonban kevésbé kedvező, a magas infláció és kamatlábak, valamint a gyengébb külső kereslet miatt a GDP 2023-ban csökkent. A helyzet javulására számítanak a következő időszakban a háztartások vásárlóerejének erősödésével és a finanszírozási feltételek enyhülésével. Az infláció a magas szintről visszaesett, bár a fogyasztás és a bérek növekedése korlátozhatja a további csökkenést. A magyar államháztartás hiánya továbbra is magas marad, és a GDP-arányos államadósság enyhe növekedését prognosztizálják az idei évben.